Kuvait lerohanása

12 éve, 1990 augusztus 2-án hajnalban 300 harckocsi támogatásával 100 ezer iraki katona rohanta le a kis kuvaiti emirátust: ez könnyű győzelem volt Irak számára, azonban mindmáig nyögi következményeit. A 16 ezer fős kuvaiti hadsereget elsöpörték a támadók. A fővárost már a reggeli órákra elfoglalták és az uralkodó, Dzsaber al-Ahmed asz-Szabah emír a szomszédos Szaúd-Arábiába menekült. Testvérét, Fahdot, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség alelnökét a palota bevétele során megölték – eleveníti fel a történteket az AFP. Bagdadban diadalünnepet ültek, Irak úgy állította be a szomszédos ország elfoglalását, mint Kuvait „szabad és ideiglenes kormánya” által kért segítség megadását. A kuvaiti rádió hiába hívta fel a kuvaitiakat „a föld, a homok és a dűnék” megvédésére „a gyáva invázió” ellenében, beavatkozásra szólítva fel a testvériség nevében az arab országokat. Gyakorlatilag nem volt ellenállás, az arab országok álláspontja pedig megoszlott. A Biztonsági Tanács már az első napon elítélte a támadást, gazdasági és katonai szankciókat határozott el Irak ellen. Az Egyesült Államok Sivatagi Vihar hadművelete Kuvait felszabadítására január 17-én légi hadjárattal kezdődött, amelyet február 24-én követett a szárazföldi offenzíva. Február 27-én George Bush akkori amerikai elnök bejelentette, hogy Kuvait felszabadult. Irak mindmáig nyögi az ENSZ által rámért, gazdaságára és lakosságára nézve katasztrofális nemzetközi szankciók következményeit.