Kurier: kapuzárási pánik és rémálom Budapesten

A Kurier című bécsi lap pénteken csaknem egész oldalas összeállítást közölt a magyar belpolitikáról tudósítója, Georg Berenyi tollából. Az összeállítás egyik cikke "Kapuzárási pánik Budapesten", a másik "Orbán Viktor rémálma a választások utánra" címet viseli.

Az első írás megállapítja, hogy a választási kampány eddigi csúcspontjához ért, amikor a parlamenti vita úgy felhevült, hogy a koalíció a baloldali ellenzéket hazaárulással vádolta. A választás előtti csata egy ideje egyébként is igen éles és a "határokon átnyúló" dimenziókkal folyik. Orbán Viktor kormányfő a nemzet helyzetéről tartott csütörtök esti beszédében egy szóval sem tért ki az aktuális viharokra - írta Berenyi.

A parlamenti botrány gyutacsa - áll az írásban - éppen a kormány politikájának egyetlen olyan területe volt, amelyben eddig teljes konszenzus uralkodott: a 2004-re várt EU-csatlakozás. A szerző szerint az EU-támogatások múlt héten közzétett javaslata nyomán az ellenzék úgy érezte, nagy esélyhez jutott, s azzal támadta Orbán kormányát, hogy a "brüsszeli csapásért" maga is felelősséget visel a csatlakozási tárgyalások során elkövetett mulasztásokkal. "A jobboldali tábor keményen visszalőtt, azzal vádolva a baloldalt, hogy hátba támadta a kormányt például Medgyessy Péter és Romano Prodi bizottsági elnök megbeszélésével, és a közbekiáltásokban elhangzott - állítólag a kormányfő szájából is - a "hazaáruló" szó" - írta Berenyi. Hozzátette: vitatott, hogy mi történt, de a szocialisták és a liberálisok váratlan esélyeiket a parlamenten kívül is ki akarják használni, hiszen még nem tudtak meggyőző alternatívát felmutatni Orbán Fideszével szemben.

"A kormányfő vitathatatlan sikereket tud felmutatni: figyelemre méltó, bár a lakosság széles rétegeiben alig érezhető gazdasági fellendülést, az EU átlagánál gyorsabb növekedési ütemet, az infláció és a munkanélküliség csökkenését, stb. Pontot szerzett az Európa-szerte vitatott ,,státustörvénnyel,, is, amely az ország 1920-ban leválasztott részeiben élő hárommillió magyar részben nehéz sorsát kívánja könnyíteni képzési és szociális juttatásokkal. Ám ebben rejlik Orbán első számú választási kockázata is: az 1,7 millió magyar lakta Románia hozzájárulását csak a munkát kereső románok esetleges rohamának kockázatosan magas árán tudta megszerezni. Szlovákiával kemény tárgyalások folynak. A baloldali ellenzék úgy látja, a régió stabilitása forog kockán, s e téren is mulasztásokkal vádolja a kormányt" - írta Berenyi.

A második kockázat a szerző szerint egy senki által nem kívánt csőd Brüsszelben. Berenyi felidézte, hogy Orbán Viktor nemrégiben újságírók előtt szkeptikusan megjegyezte, hogy "van élet az Unión kívül is", de aligha azért, hogy a csatlakozást 65 százalékban támogató honfitársait vigasztalja.

Végül Berenyi megjegyzi: ami a választásokat illeti, felmérések szerint fej fej melletti verseny várható, de ez az egyelőre határozatlan szavazók nagy aránya miatt valamelyik tábor elsöprő győzemét sem zárja ki. Megingathatatlannak tartják azonban, hogy Magyarországon minden politika alapja a demokratikus jogállamiság marad, amelyet egyik oldal sem veszélyeztet komolyan.

Az összeállítás másik cikke a választások utáni lehetőségeket elemezve megállapítja: Orbán Viktor bízik abban, hogy a Fidesz egyedül megszerzi a kormányzáshoz szükséges többséget, de alighanem komoly gondot okoz neki az a lehetőség, hogy újra partnerre lehet szüksége a jobbközép koalícióhoz, mert csak az MDF-re számíthat, s kérdés, hogy ez elegendő lesz-e a többséghez.

Megemlítve az FKgP hanyatlását Berenyi úgy véli: "A mérleg nyelveként egyedül Csurka István író szélsőjobboldali MIÉP-je kínálkozik. Ez a párt jelenleg jobbodali ellenzékként működik, s már ma is gyakran támogatja 12 képviselője szavazatával a kormányt a parlamentben. Orbán a támogatást tudomásul veszi, ám elkerül minden közvetlen együttműködést a radikális nacionalizmus magyarországi pártjával. Csurka biztos a dolgában: "a következő választások eredményeként 25-30 képviselőnk lesz a parlamentben". Az EU ellenzőjének vonala: az embereket úgyszólván minden ellen uszítja, ami külföldről jön. Szidalmazza a Magyarországon milliós beruházásokat eszközlő külföldi vállalkozókat és általában a világ kapitalistáit. Csurka túl ezen nyíltan a ,,zsidóság bel- és külföldi hatalomvágya,, ellen fordul, s bel- és külföldön közvetve a határrevízióért lép fel a leválaszott területek békés visszavételének elérése érdekében. Alig szalonképes koalíciós partnerként a MIÉP egy jövendő Orbán-kormányt nem csak az Európai Unióban, hanem világszerte kompromittálhatna. Bár a kormányfő ezt az opciót sem zárja eleve ki. Ám ez a forgatókönyv valószínűleg a legnyomasztóbb rémálma" - írta Berenyi.