Kreml fogta Gazprom

A vállalat a Kreml közvetlen befolyása alatt működik 2001 tavasza óta, amióta jelenlegi vezetője, Alekszej Miller áll az élén, és különösen a múlt év óta, amióta az orosz állam birtokolja részvényeinek többségét. Árszabásában a Gazprom – a világ legnagyobb gázipari vállalata – alig leplezett politikai célokat is követ. Már megállapodott például a Moszkvában szövetségesként kezelt Fehéroroszországgal, hogy 21 milliárd köbméter földgázt szállít neki 2006-ban ezer köbméterenkénti 46,68 dolláros áron, miközben a jelenleg nyugat felé húzó, NATO- és EU-tagságra törekvő Ukrajnától ötször ekkora árat kér az általa szállítandó földgázért. Ugyancsak magas árat akar szabni a cég a Moszkvával rossz viszonyban lévő Moldovának is.

A Gazprom éves termelése az orosz bruttó hazai termék (GDP) 7 százalékát teszi ki. A vállalat évente 550 milliárd köbméter földgázt nyer ki a föld mélyéből, s ebből csaknem 150 milliárd köbmétert exportál Európa és a volt Szovjetunió 28 országába. A Gazprom az Európai Unió tagállamainak fő gázszállítója; az EU-tagállamok az orosz óriáscég szállításaiból fedezik gázszükségletük csaknem harmadát.

Az EU-ban Németország a Gazprom legfontosabb üzleti partnere. Az orosz gázipari óriás 36 milliárd köbméter gázt szállított 2004-ben a németeknek, az ország éves fogyasztásának közel 35 százalékát fedezve ezzel. Olaszország következik 21,6 milliárd köbméter éves importtal, az országos fogyasztás 36,5 százalékával, majd a franciák jönnek. Franciaország 24 százalékban függ a Gazprom gázszállításaitól; évente mintegy 13 milliárd köbmétert importál tőle.

Kisebb mennyiséget importál Finnország és a három balti állam, de ez a négy ország így is száz százalékban az orosz gázra van utalva jelenleg.

Közép-Európában Magyarország az orosz gáz legfontosabb vásárlója; 9,3 milliárd köbmétert importált 2004-ben. Csehország 6,8 milliárdot, Lengyelország 6,3 milliárdot, Szlovákia 5,8 milliárdot vásárolt, az Európai Unión kívül eső európai országok – Svájc, Horvátország, Szerbia-Montenegró, Bosznia, Macedónia, Törökország – szintén tetemes értékben szállítanak a Gazpromtól.

A Szovjetunió utódállamai közül Ukrajna, Fehéroroszország, Örményország, Grúzia és Moldova erősen rá van utalva az orosz gázra. Ukrajna 25 és 34 milliárd köbméter közti mennyiséget importált Oroszországból az utóbbi években. Ez a mennyiség teljes szükségletének mintegy harmadát teszi ki.

A Gazprom azt tartja legsebezhetőbb pontjának, hogy exportszállítmányainak 90 százaléka ukrán területen halad át. Igyekszik diverzifikálni szállítási útvonalait, például a németekkel közösen építendő balti-tengeri csővezeték révén, ám üzembe helyezése a tervek szerint csak 2010-re várható.

A Gazprom egyébként egész vállalatbirodalommá nőtte ki magát az utóbbi években, tevékenysége már korántsem korlátozódik a gázkitermelésre és -szállításra. Októberben több mint 13 milliárd dollárért megszerezte Oroszország ötödik legnagyobb olajipari vállalatát, a Szibnyeftet, és már korábban egész médiabirodalmat épített ki maga körül. Ez utóbbi magában foglalja egyebek között az országos sugárzású NTV televíziót és a kevésbé fontos, de nem jelentéktelen TNT tévét. A Gazprom tulajdonában van több rádióállomás, köztük az Eho Moszkvi, továbbá a nagy példányszámú Izvesztyija napilap és az Itogi című hetilap is.