Közéleti bérgyilkossági kísérlet

Az is tény, hogy Csehországban eddig ezek az esetek kizárólag az alvilági vagy a különféle maffiákkal összefonódott vállalkozói csoportokat érintették; a közélet ebből a szempontból alapjában véve tiszta volt. A magas színvonalú cseh oknyomozó és tényfeltáró újságírás elitjéhez tartozó Sabina Slonková meggyilkolására irányuló kísérlet, amely mögött a napvilágra került tények szerint valószínűleg a külügyminisztérium volt főtitkára, Karel Srba áll, azonban megváltoztatta a helyzetet. A politikai-közéleti szférába – még ha volt magas rangú köztisztviselőről van is szó – ezzel bekerült az alvilági bűnözés. Még szerencse, hogy a kiszemelt gyilkos az utolsó pillanatban meggondolta magát (vagy talán lelkiismeret-furdalása volt?), s jelentette az ügyet a rendőrségnek, amely azonnal védelmet nyújtott a 29 éves újságírónak, és hétfőn letartóztatta a négy gyanúsítottat. A botrányos ügy szintén a törvénytelen meggazdagodásról szól. Srba írta alá ugyanis néhány éve azt az állam számára kedvezőtlen szerződést, amely alapján egy magáncég bérbe vette a moszkvai Cseh Ház nevű szállodát és vendéglőt, s a maga zsebébe fölözte le a nagyobb hasznot. Az először Sabina Slonková és kollégája, Jiří Kubík által másfél éve megszellőztetett bérleti ügyben az állam évente állítólag 30–50 millió koronás bevételtől esett el. Érdekes, hogy eleinte a támadások Jan Kavan akkori külügyminiszter ellen irányultak, aki hoszszan tagadott, munkatársait is védte, ám a tények súlya alatt végül is beadta a derekát, illetve Srba magára vállalta a botrányért a teljes felelősséget, és távozott a külügyi tárcától. Kavan aztán megígérte, hogy rövidesen új szerződést dolgoznak ki, de erre állítólag a mai napig sem került sor. Valószínűleg nyugalom lett volna, ha Slonková és Kubík nem nézett volna utána Srba vagyoni helyzetének, s nem derítették volna ki: Srba rövid idő alatt milliós ingatlanokat vett, tett rendbe, s erre hivatalos keresetéből semmiképpen sem telhetett. Valószínű, hogy ennek az anyagnak a publikálását kellett volna megakadályozni a tervezett gyilkosságnak. Érdekes: a rendőrség szerint Srba barátnője tárgyalt a bérgyilkosságra kiszemelt, büntetett előítéletű személyekkel, hogy megfelelő „ajándékért“ lépjenek. Az első változat szerint Semtexet kellet volna használniuk, a második szerint pisztolyt, majd a felismerhetetlenségig késsel összevagdosni az újságírónő arcát. A botrány, bárhogy végződik is, mindenképpen nagyon kellemetlen a nemrégiben az ENSZ-közgyűlés elnö-kévé választott Kavannak, s általa a kormányzó szociáldemokrata pártnak is. Bár az alvilági bűnözés ilyesfajta behatolására a politikai közéletbe első ízben van példa Csehországban, ehhez közeli botrányokból, kétes ügyekből nincs hiány. Bizonyára nem véletlen, hogy ezek egy részét éppen a Slonková–Kubík kettős szellőztette meg. Annak idején az Új Szóban is írtunk például az „Ólom” ügyről, amely állítólag Miloš Zeman miniszterelnök tanácsadói köreiben született, s célja Petra Buzková lejáratása volt. Máig is tisztázatlan a közszolgálati televízió által felkarolt „Bamberg” ügy, amely Zeman rejtélyes találkozóit elemezte egy svájci–cseh vállalkozói csoporttal. A vállalkozók állítólag hajlandóak lettek volna nagy pénzeket áldozni a szocdemek 1998-as választási kampányára, ha választási győzelmük esetén megfelelő posztokat kaptak volna. A Mladá fronta Dnes derítette ki, hogy a rejtélyes budapesti Bács Lajos, aki állítólag milliókat adott a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Pártnak, már évek óta halott, s nevét valószínűleg csak a telefonkönyvből halászta ki az akkori cseh kormánypárt. A kilencvenes évek második felében a kétes üzletek miatt kényszerültek lemondásra Klausék. Ez pedig jelentős részben a cseh újságírás és a közvélemény nagy sikere is. Mert a nyílt, tényfeltáró és oknyomozó újságírásnak fontos, tisztító szerepe van a közéletben, a társadalomban. Nem véletlen ezért, hogy a szabad sajtó, az újságírók gyakran szálkák a hatalom, a hatalmasok és a törvényszegők szemében egyaránt. A cseh külügyminisztérium egyelő-re nem volt hajlandó véleményt nyilvánítani az ügyben, pedig a botrány gyökerei a tárcánál vannak, Kavan pedig határozottan visszautasította, hogy a bármiféleképpen kapcsolatba is hozzák őt a kirobbant botránnyal.

Václav Havel államfő egyébként tegnap lemondásra szólította fel Kavant. Vladimír Špidla miniszterelnök áttanulmányozza az ügyet, s aztán mond véleményt róla.