KOMMERSZANT

Végső soron a színes forradalmaktól való viszolygás és félelem áll az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) szembeni orosz kifogások hátterében a moszkvai lap szerint. „És amikor ezek a színesek a ljubljanai külügyminiszteri értekezleten egy szólamban emlékeztetik Oroszországot arra, hogy ki kell vonnia csapatait a területükről, és erre vonatkozólag megállapodások vannak, az úgy fáj, mintha sarlóval vágnának bizonyos helyre. Ilyenkor az ember bármit felemleget például a kettős mércéről, csak hogy valahogyan tompítsa a fájdalmat” – írta a Kommerszant tegnapi kommentárjában. Az EBESZ-tanácskozásokon azért hiúsult meg zárónyilatkozat elfogadása 2003-tól fogva, mert Oroszország nem hajlandó megerősíteni Moldovában és Grúziában lévő csapatainak kivonására vállalt kötelezettségét. De míg korábban Washington lépett fel Moszkva fő ellenfeleként az EBESZ-en belül, addig az idén a GUAM-országok először jelentek meg egyeztetett pozícióval a szervezeten belüli új erőközpontként. Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán és Moldova még ebben a hónapban hivatalos regionális szervezetté kívánja tenni a GUAM-ot. A Kommerszant rámutat, az EBESZ-tagok csakugyan nem használnak egységes mércét. Vajon ki vonná kétségbe, hogy Ukrajna és Oroszország mércéje szögesen eltér egymástól? Vagy talán egybeesik az orosz és az európai mérce az andizsáni események – az üzbég kormányerők által vérbe fojtott májusi moszlim felkelés – megítélésében? És egyáltalán, miféle mérce egyesíthetné Oroszországot az Egyesült Államokkal és Európával, az olajon és a gázon kívül? – fejtegette a liberális orosz lap. A sajátos oroszországi demokráciának, amely oly kedves a Kremlnek és a lakosság számottevő részének, úgyszólván semmi köze sincs e demokrácia európai és amerikai elveihez. Ha Európa és Amerika ezt nem akarja észrevenni, az már az ő dolguk. De akkor ne csodálkozzanak, ha bizonyos szervezeteken belül sehogy sem sikerül közös nevezőre jutni, fontos dokumentumokat aláírni és továbblépni – jegyzi meg a Kommerszant.