Kiűzetés a paradicsomból

A paradicsom lényege ott kezdődik, hogy finom. Ez nem olyan, mint a paprikánál, hogy van, aki a fehérebbet szereti, ami kevésbé paprika ízű, vagy a sötétzöldet, mert húsos. A paradicsomnak puhának kell lennie és édesnek, legyen szó koktél-, gömbölyű, vagy a kásás húsú, hosszúkás paradicsomról. Még tűzpirosnak se kell lennie, például a rózsaszín ökörszív paradicsomfajta rózsaszínre érik, mégis sokkal édesebb és puhább, mint a piacainkon és áruházainkban kapható csallóközi paradicsom egy része. A helyzet az, hogy veszünk valamit, és csak otthon tudjuk meg, hogy egy rendesen beérett paradicsom-e, vagy a közepén egy nagy savanyú csutka van. Ez már az otthon termesztett paradicsomoknál is előfordul. Szép piros, de belül sárgászöld, fogyasztásra alkalmatlan. Valószínűleg ezt a rossz klónt árulják és nevelik belőle a palántát. Én viszont olyat is ettem a nyáron szerencsére, aminek a csutkáját ki sem kellett vágni, mert csak egy zöld pötty volt a paradicsom tetején, és annyi. A többi elolvadt a számban. Olyan ez, mint a levegő szennyezettsége. Éldegélünk gyanútlanul, egyszer csak valaki elkezdi, hogy hát fiúk, lányok, mérgező gázok vannak a levegőben. Mit akarhat az ilyen – gondoljuk, pártot alapítani? A paradicsomapo-kalipszis szerencsére nem oly régi probléma, mint a környezetszennyezés. Erdős Gábor főszerkesztő írja az Északipart gasztro 2015 című magazinban, nem is emlékszik, mióta nem lehet rendes paradicsomot kapni. Ellenáll a betegségeknek, kombájnnal is szüretelhető, és szép piros. „Nincs vele gond. Cserébe viszont ehetetlen”. Szóval én arra fogok szavazni a tavaszi választásokon, aki rendes paradicsomot ígér. Vagy inkább arra, majd 2020-ban, aki csinál valamit azért, hogy jobb paradicsomot együnk. Ennek több módja is lehet: első körben a kistermelőket kellene támogatni, egyszerűsíteni a kötelezettségeiket, hogy árulni tudják termékeiket. Mert aki nagyban termel, annak nem hihetünk paradicsom-ügyben, hisz ő azt a fajtát fogja termeszteni, amely sokáig eláll és kombájnnal is szüretelhető. Lehet, hogy valakinek ezek alantas igények, de nekem fontos. Hát hogy lehet valaki boldog rendes paradicsom nélkül?