Kinek a kudarca?

Van valami furcsa abban, hogy az euró bevezetéséről megtartott vasárnapi svédországi népszavazáson csak a papírforma jött be, vagyis az elutasítás várható volt, az uniós politikusok, a magas rangú EU-hivatalnokok mégis úgy tesznek, mintha az eredmény sokkolta volna őket. Mivel minden reális előrejelzés a svéd korona győzelmét vetítette előre, felmerül a kérdés, hogy akkor ugyan miben reménykedtek Brüsszelben. Morbidul hangzik, de mintha Anna Lindh tragikus halála lett volna az a szalmaszál, amelybe megpróbáltak belekapaszkodni, de ha a referendum előtti utolsó napokat, a Lindh asszony halála utáni európárti kommentárokat nézzük, tényleg arról szóltak, hogy a tragikus esemény fogja a szkeptikus svédek szívét a közös pénz felé hajlítani. Nos, a svédek megmutatták: van szívük, de ez nem gátolja őket abban, hogy az eszükre hallgassanak. Az természetes, hogy Romano Prodi, az EB elnöke, vagy maga Göran Persson kormányfő Svédország számára tragédiának nevezte az elutasítást. Az előbbinek ez hivatali kötelessége, az utóbbi pedig politikai jövőjét félti, bár a svédeknek nincs is nagy bajuk a kormányukkal, ezért Persson a számára hatalmas kudarc ellenére sem fontolgatja a távozást. Szakírók szerint a svédek csak annak alapján döntöttek, amit tapasztaltak: Svédország gazdasági mutatói – növekedés, infláció, költségvetési hiány, államadósság – jobbak az eurózóna átlagánál. Hosszú távra, minimum tíz évre szóló döntést hoztak a svédek. Elemzők szerint az ő nemjük nyomán szinte biztos, hogy a másik két zónán kívüli ország – Dánia, amelynek lakossága három éve már elutasította az eurót, valamint Nagy-Britannia – sem fogja egyhamar erőltetni a csatlakozást. Sőt: a brit konzervatívok szócsöve, a The Daily Telegraph az euró hattyúdalának nevezte a svéd referendumot. De még a mérsékeltebb sajtóorgánumok is egyetértettek abban, aligha valószínű, hogy ezek után a brit kormány a 2006-ban esedékes választásokig ki merné írni az egyébként beígért hasonló brit népszavazást. Persze annak a tizenkét országnak a vezetői, ahol a polgárok már euróval fizetnek, sajnálkozással fogadták a svéd eredményt. De főleg azokra kell figyelni, akik szerint rendkívül súlyos kérdések merültek fel, a német külügyminiszter például úgy véli, a svéd elutasítás az egész EU gazdaságára hatással lehet, és az uniónak el kell gondolkodnia a további lépéseken. Olasz lapvélemény szerint a svéd elutasítás rendkívül kényes időszakban történt, hatással lehet az uniós alkotmányra, a bővítés távlataira is. Két és fél hét múlva kezdődik a kormányközi konferencia, amelyen jóvá kellene hagyni a konvent által kidolgozott uniós alkotmányt. Amelyet, a magát diszkriminálva érző tíz, belépés előtt álló ország meg néhány hozzájuk csatlakozott kisebb régi tag módosítani szeretne, kiváltva ezzel a nagyok haragját. A népességét tekintve nem a nagyok közé tartozó Svédország határozottságának azonban okulásra kellene késztetnie a nagyokat. Legalább elgondolkodhatnának azon, miért érzik úgy a jelöltek, hogy a kibővült EU-ban hasonló lesz a helyzetük, mint a keletnémeteknek volt a német egyesítés után.