Kiböjtölt börtön

Úgy tűnik, Daniel Lipšic kerekedett felül a Černák-féle ominózus szabadon bocsátási ügyben. Minden azzal kezdődött, hogy négy hónappal ezelőtt a Trencséni Kerületi Bíróság feltételesen szabadlábra helyezte a szlovákiai alvilág egyik erős emberének tartott Mikuláš Černákot, akit a Legfelsőbb Bíróság 2001 januárjában zsarolás miatt nyolc és fél évre ítélt. Ahhoz képest, hogy túszejtéssel és gyilkossággal is gyanúsították, a maffiavezér viszonylag kevéssel megúszta. Az utóbbi két vádpontban időközben megszületett a felmentő ítélet, de Černáknak ez sem volt elég: a zsarolási ügyben megállapított, feltétel nélküli szabadságvesztés-büntetés kihirdetése után alig két esztendő elteltével kérte, helyezzék feltételesen szabadlábra. Mert jól viselkedett. Ki is került a rács mögül, s néhány hétre nyoma veszett. Amikor pedig előkerült, nem akárkivel találta ám szembe magát: egyenesen az ország közjogi triumvirátusának egyik tagjával, egyben névrokonával, Mikuláš Dzurindával futott össze az egyik csorba-tói domboldalon. A kormányfő saját szemével látta, ahogy druszája terrorizálja a téli sportokat kedvelő turistákat. A sípályán lejátszódott incidens után Dzurinda feljelentést tett, ám az eset furcsa fordulatot vett: a poprádi járási ügyész lesöpörte az asztalról a rendőrségi vádemelési javaslatot. Az akta – amellyel a Koalíciós Tanács is foglalkozott – átkerült Turócszentmártonba, majd bekérte a legfőbb ügyész is. De térjünk vissza az igazságügyi miniszter panaszára, amelyet még Černák szabadon bocsátásának napján benyújtott a Legfelsőbb Bíróságra. Lipšic arra építette beadványát, hogy Černák még nem töltötte le büntetésének kétharmadát, ám a kerületi bíróság figyelmen kívül hagyta ezt. Böjt van. Böjtöl majd a rács mögött Mikuláš Černák, miután az igazságügyi miniszter kiböjtölte neki a börtönt.