Ki telelteti át Mečiart?

Mečiar az előző parlamenti ciklusban a pártvezetésben még andalíthatott azzal, hogy négy évet – úgymond – guggolva is kibírnak ellenzékben. Ez a szellemesség ma már nem mondható ki következmények nélkül. Kiváltképpen nem egy olyan párt vezetőinek fórumán, amely hosszú évekig a politikai élet napos oldalán tartózkodott. Viszont az se hagyható figyelmen kívül, hogy az erózió, amelyet e politikai erő most elviselni kényszerül, nem a tagság alsó rétegeiben mutatkozott meg, hanem az 1998-ig tartó szinte folyamatos országlás legnagyobb haszonélvezői körében.

Hogy a lázadásban „várbeliek”, nem pedig „váraljaiak” vesznek részt, azt a Mečiarnál sokkal szerényebb képességű politikai stratégáknak is észre kellett venniük. Mečiar észrevette, és ennek a következménye, hogy tavaly ősszel eszébe se jutott „kútba ugrani”, amikor Gašparovič pártütése következtében létrejött a HZD. Az új szervezet – enyhén szólva – nem borította fel a szlovákiai pártstruktúrát. Mint minden tekintélyelvre alapozott pártban, a HZDS-ben is nyomtalanul eltüntethetőnek bizonyultak az alvezérek tucatjai. Gašparovič után is csak akkora űr támadt, mint, mondjuk, Hofbauer, Húska vagy Keltošová után. Semekkora. Távozásuk vagy eltávolításuk után két héttel a kutya se ugatott utánuk. Lehet, hogy Vojtech Tkáč most önálló parlamenti klubot hoz létre. Megeshet, hogy pártot alapít. Ez azonban csak kevéssé hozza ki Mečiart a sodrából. Tisztában van a szlovákiai honpolgárok úgy negyedének-harmadának minőségével, indulataival, manipulálhatóságával. Tudja, hogy ebből a tömegből bármelyik disszidált alvezér helyett bármikor ötöt tud maga mellé állítani. Mind olyan középszerű lesz, ugyanolyan álmokkal, ugyanolyan következetességgel, mint Gašparovič, Keltošová, Tkáč vagy akármelyikük a sok közül.

Valószínűleg ismét hoppon maradunk, akik abban reménykedtünk, hogy a párton belüli zendülés alapján a HZDS, Mečiarral az élen, beadja a kulcsot. Mečiarnak ismét sikerült elbájolnia alvezéreinek többségét, a „gyalogság” pedig ugyanolyan elbájolt, mind mindig is volt 1992 óta. A hozzá közel állók szócsövei kész tényként jósolják: a kormánykoalíció 2006-ig teljesen leszerepel. Erre építenek, és – sajnos – a mečiarizmus legkeményebb ellendrukkerei sincsenek bővében az ellenérveknek. A megszorító intézkedések hatását ezekben a napokban kezdi érezni a lakosság. Nem ez a legnagyobb baj, hanem hogy a koalícióban nincs politikus, aki el tudná hitetni, hogy 2006-ig az áldozatvállalás érezhetően gyümölcsözni kezd. Figyelemre méltó, hogy a korábbi időszaktól eltérően ma már egyetlen ellenzéki politikus sem ejt szót arról, hogy ez a koalíció nem bírja ki a négy évet. Kibírja, kárörvendeznek a Smerben és a HZDS-ben, és ezalatt – saját levében főve – elhasználódik, népszerűsége elkopik. A koalíció mérvadó politikusai csak a hangulatrontó intézkedések szükségességéről beszélnek. Szót se ejtenek az érezhető kedvező fordulat időpontjáról.

Mečiar ezért rendezkedhet be áttelelésre.