Két országnak is fővárosa, és egynek sem: Jeruzsálem

Jeruzsálem jogállása az izraeli–palesztin konfliktus legkényesebb kérdése.

1967 óta, amikor is egész Jeruzsálem izraeli kézre került, minden izraeli kormány hangoztatja, hogy az „örök és egységes” Jeruzsálem a zsidó állam fővárosa, míg a palesztinok szerint Kelet-Jeruzsálemben kell lennie a leendő palesztin állam fővárosának. A nemzetközi közösség nem ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, és nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Tel-Avivot tekintik Izrael fővárosának, s a nagykövetségek is ott vannak.

Jeruzsálemben a zsidó, a keresztény és az iszlám vallásnak is van szent helye: a Siratófal, a Szent Sír-templom és a Sziklamecset. A zsidó, keresztény, örmény és muszlim negyedet közös fal veszi körül.

A várost története során kétszer rombolták le, huszonháromszor állt ostrom alatt, ötvenkétszer támadták meg. Negyvennégyszer foglalták el, illetve foglalták vissza.

A Biblia szerint Kánaán földjére i.e. a 13. században áramlottak be a héber törzsek, majd kialakult az egységes zsidó állam. A várost Dávid király alapította időszámításunk előtt 1000 körül, a Szentírás szerint Salamon király tette igazán naggyá. Amikor Salamon és Dávid állama két részre szakadt, Jeruzsálem Júdea királyságának székhelye lett.

Jeruzsálem az évezredek során különböző fennhatóságok alá tartozott. Lakóit hol elűzték, hol fogságban, hol viszonylagos függetlenségben éltek.

636-tól különböző muszlim dinasztiák birtokolták, illetve egy részén 1099 után több mint egy évszázadig a keresztesek Jeruzsálemi királysága állt fenn. A törökök 1516-ban foglalták el, és az Oszmán Birodalom része volt az I. világháborúig. Akkor a vidéki népesség túlnyomórészt arab, Jeruzsálem lakossága viszont többségében zsidó volt. A törökök a várost átadták Nagy-Britanniának, a II. világháború után Jeruzsálemet Palesztina népszövetségi mandátum székhelyének tették meg, brit felügyelet alatt. Az ENSZ 1947-ben fogadta el 181. számú határozatát, mely szerint Jeruzsálemnek nemzetközi ellenőrzés alá kell kerülnie, egyúttal Kelet-Jeruzsálemet a jövőbeli palesztin állam fővárosaként jelölte meg. (A városnak akkor 105 ezer arab és 100 ezer zsidó lakosa volt.) A város semleges, demilitarizált övezetté vált volna, amelyet külföldiekből toborzott rendőrség őriz, és ahová mindkét állam lakói betelepülhetnek. Izrael 1948. évi függetlenségi nyilatkozata nem említette Jeruzsálemet, de megígérte, hogy Izrael minden vallás szent helyét meg fogja védeni. Izrael a függetlenségi háborúban nagy területeket hódított meg, de elvesztette Jeruzsálem zsidó negyedének óvárosát és a város keleti részét. Jeruzsálem Kelet- és Nyugat-Jeruzsálemre szakadt.

1949 végén Dávid Ben Gurion miniszterelnök Jeruzsálemet Izrael elválaszthatatlan részének és fővárosának nyilvánította, de ezt csak kevés ország ismerte el. A hírre Jordánia annektálta Nyugat-Jordániát és Kelet-Jeruzsálemet. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael megszállta Jeruzsálem óvárosát. Az ENSZ BT a háborút lezáró határozata Jeruzsálemet nem érintette. Egy 1970-es törvénnyel Izrael számos kedvezményt adott a város arab lakosságának.

Izrael szerint sem Jordánia, sem más nem szerezheti meg az ellenőrzést Jeruzsálem felett.

Az 1980-as, Jeruzsálemről szóló törvény a várost egységesnek tekintette, és Izrael szétválaszthatatlan fővárosának nyilvánította. Az ENSZ határozata jogellenesnek ítélte Kelet-Jeruzsálem bekebelezését, egyben javasolta, hogy az ott működő követségeket az államok költöztessék el. Az USA törvényhozása 1995-ben arról határozott, hogy követségét Jeruzsálembe helyezi át, mert Izraelnek ugyanúgy joga van megválasztani fővárosát, mint bármely más országnak. Ezt a döntést azonban eddig nem hajtották végre.

1988-ban Jordánia lemondott az elvesztett területek iránti igényéről. Ugyanebben az évben a Palesztinai Felszabadítási Front egyoldalúan kikiáltotta a Palesztin Államot, és fővárosának Jeruzsálemet nevezte meg. Bár ezt több arab állam elismerte, valójában semmi sem teljesült ebből. A Palesztinai Felszabadítási Front és Izrael által 1993-ban aláírt oslói szerződés sem érintette Jeruzsálem kérdését.

A város lakosainak száma jelenleg 883 ezer fő, 64 százaléka zsidó, 35 százaléka arab, 1 százalék egyéb. (MTI)