Keletre vonul a munka

A nyugat-európai kormányoknak viszont arra kell ráébredniük, hogy ha nem javítják a helyi beruházási klímát, még több munkahely vándorol Kelet-Európába, akkor is, ha több keleti tagországban a termelékenységnél gyorsabban nőnek a bérek.

A brit Financial Times az EU reformjáról szóló elemzése szerint az Európai Unió autógyártásának 20 százalékát már most a kelet-európai országok adják, és ez az arány csak nőni fog, ha a csehországi Kolínban minap átadott Toyota és a nagyszombati PSA Peugeot-Citroen által épített gyártósorhoz hasonló üzemek teljes kapacitásra futtatják fel termelésüket.

A Financial Times idézi Jean-Marie Folzot, a PSA vezérigazgatóját, aki a Genfi Autószalonon a csehországi üzemnyitást ünnepelve kijelentette: nem hiszi, hogy cége valaha is Nyugat-Európában építene új gyárat. Az elemzés szerint Kelet-Európa fő előnye az exportra termelő cégek számára még mindig az alacsony munkaköltség. Szlovákiában egy munkás éves alkalmazási költsége 6500 euró, Franciaországban 44 ezer, Németországban 50 ezer.

Kína még olcsóbb, de Kelet-Európának egyéb előnyei is vannak: közelebb van a nyugat-európai gyártóbázisokhoz és piacokhoz, magas szintű az oktatás és jó a kínálat szakképzett munkásokból.

Mindez gyakran komor következményekkel jár a nyugat-európai alkalmazottakra, akik vagy elveszítik munkájukat a termelés keletre helyezése miatt, vagy keményebb alkalmazási feltételeket kell elfogadniuk. A munkaadók azonban sokszor azzal érvelnek, hogy ezek a változások valójában munkahelyeket mentenek meg Nyugat-Európában, mivel az alacsonyabb hozzáadottérték-tartalmú munkák keletre exportálásával megőrizhetők a nagyobb hozzáadott értéket előállító nyugati állások, és ez javítja a vállalat általános versenyképességét.

Kelet-Európának – bármennyire is hajtja az EU egészét a versenyképesség javulása felé – azonban szintén megvannak a maga bajai: a jelentős – sokszor nem is a rászorulóknak folyósított – jóléti kiadások megterhelik a költségvetéseket, nem veszett ki a kenőpénz elfogadása a közigazgatásban, és gyakran az infrastruktúra is rossz állapotú. Egyes országokban a béremelkedés is kicsúszott az ellenőrzés alól, és már meghaladja a termelékenység javulásának ütemét. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága legutóbbi jelentésében Magyarországot, Csehországot és Szlovéniát említette ezen országok között.

Az elemzés szerint a térség munkásai az EU-csatlakozás után minél hamarabb el akarják érni a nyugat-európai életszínvonalat, és kormányaikra hárul az a hálátlan feladat, hogy elmagyarázzák: ez több évtizedes folyamat lesz, amely során „kevés kanyart lehet levágni”.