Kampánytéma lett a dekrétumok kérdése

Csehországban kedden éjfélkor a pártok és a mozgalmak számára lejárt az a határidő, ameddig hivatalosan be kellett jelenteniük a június 14-15-re kiírt képviselőházi választáson való részvétel szándékát. A szerdai közlemény szerint végül 29 párt és mozgalom jelezte részvételét, tehát több, mint 1998-ban.

Négy éve 18 párt és mozgalom kívánt indulni, de végül is csak 13 szubjektum vett részt a választáson, mert a többi nem teljesítette a törvény előírásait. Jelenleg valószínűleg azért nagyobb az érdeklődés, mert az indulás feltételei könnyebbek. Míg korábban minden választókerületben 200 ezer koronás kauciót kellett letennie egy-egy pártnak, addig ma csak 15 ezer koronát. A választási törvény időközben elfogadott módosítása enyhítette az állami támogatások odaítélését is, ami szintén vonzó lehet. Korábban csak az a párt kapott állami támogatást, amely legalább három százalékot ért el a választáson, míg most ez a határ 1,5 százalék. Egy-egy megszerzett voksért 100 korona jár. A választási kerületek száma az új felosztás szerint 14-re emelkedett.

Az öt parlamenti párt minden kerületben indul, míg több párt csak egy-egy régióban. A legnagyobb választék Prágában lesz, ahol 25 párt és mozgalom kíván a választók kegyeiért versengeni. Az ismert, illetve évek óta működő pártokon kívül több ismeretlen csoportosulás is bejegyeztette magát nem egyszer bizarr elnevezéssel. Közülük minden választói kerületben indulni kíván a Józan Ész Pártja, míg a Balbín Költői Pártja elnevezésű csoportosulás csak Prágában és két kerületben indít jelölteket.

Csehországban kétkamarás a parlament. A 200 tagú képviselőházba az arányos, míg a 81 tagú szenátusba a többségi rendszer alapján választanak.

Hivatalosan beindult a választási kampány is, amelynek középpontjában a jelek szerint a cseh nemzeti érdekek védelme, konkrétabban a Beneš-dekrétumok állnak. A Polgári Demokratikus Párt (ODS) a nemzeti érdekeket választja – hangzik a Václav Klaus vezette legerősebb ellenzéki párt legfőbb választási mottója. Klausék hétfő kampányindítójára sem kerülhetett ezért másutt, mint az egykori Szudéta-vidék egyik fellegvárában, a II. világháború végéig döntő többségében németek lakta nyugat-csehországi Liberecben. „Nem engedjük meg Európa háború után kialakult elrendezésének megváltoztatását, s erre biztosítékokat kívánunk az Európai Uniótól” – olvasható a párt röpiratán. Hasonló szellemben mozgósította híveit a kisebbségben kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) is. „A II. világháború eredményei megmásíthatatlanok. A Beneš-dekrétumok ennek eredménye, s érvénytelenítésük megváltoztatná a háború utáni európai elrendezést is. Ez számunkra elfogadhatatlan” – jelentette ki Vladimír Špidla pártelnök. Mintegy 250 cseh értelmiségi ezért nyílt levélben szólította fel a politikusokat és a pártokat, hogy őrizzék meg nyugalmukat, s a dekrétumok ügyét ne tegyék választási témává, hanem majd egy későbbi, nyugodtabb időszakban foglalkozzanak vele felelős módon, mert komoly problémáról van szó, amelyet meg kell oldani. A cseh parlament nyilatkozatban kíván reagálni arra a külföldi nyomásra, hogy Csehország érvénytelenítse a Beneš-dekrétumokat. A pártelnökök erről kedden este tárgyaltak Jan Kavan külügyminiszterrel. „Egyetértettünk abban, hogy egy olyan, minden párt által támogatott határozatra van szükség, amely megnyugtatná az embereket, hogy a háború után kialakult jogi és vagyoni viszonyok nem fognak megváltozni a jövőben sem” – nyilatkozta Kavan. Szerinte a külföldet is meg kell nyugtatni, mégpedig abban az értelemben, hogy a dekrétumok ma már senkit sem diszkriminálnak. A dekrétumok kérdésének parlamenti megvitatását és egy közös határozat elfogadását, amely a hivatalos cseh álláspontot tükrözné, Miloš Zeman kormányfő és Václav Klaus képviselőházi elnök kezdeményezték pártjaik nevében. A kisebb pártok és több politikus is helyteleníti a kezdeményezést, mert attól tart, hogy a közelgő választások hatására a vita kampánytémává válik, s a pártok egymást fogják túllicitálni a nemzeti érdekek védelmében.