Jöjjön vissza ötven év múlva!

Jövök én itt a bankos-telefonálgatós panaszaimmal, hogy elfelejtenek visszahívni, meg nem azt csinálják, amire kérem őket, holott a fontosság és a segítség látszatát akarják kelteni. Erre itt van valami, ami mellett az én úgynevezett problémám akkorának tűnik, mint felhőkarcoló mellett a radír.

Az öt éve kényszernyugdíjazott nagyszombati érsek, Róbert Bezák kibökte, hogy végre történt valami az ügyében Rómában. Pontosabban a Vatikánban, ahol elmondása szerint februárban foglalkozott az ügyével az érsekek tanácsa. És úgy döntött, hogy Bezák ügyét ötven évre lezárja. Ez tehát az öt éve várt fejlemény: az elődje korrupciógyanús ügyleteit vizsgáló, majd magyarázat nélkül kényszernyugdíjazott Bezák megtudta, hogy panasza, mellyel még Ferenc pápánál is próbálkozott, klerikális hibernáció áldozata lett. Rákerült az ötvenéves pecsét. 107 évesen mehetek vissza kérdezősködni, mi a helyzet, van-e, remélhető-e újabb erőlelépés – morfondírozott. A szimpatikus exérsek addig is hittant fog tanítani egy kétnyelvű pozsonyi iskolában. Mert hát igaz, hogy 57 éves, de érez még magában némi szuflát, és bár visszautasított jó pár munkaajánlatot, misézni nyilvánosan nem misézhet. Úgy gondolta, hasznossá teszi magát, méghozzá abban az ágazatban, amelyikben már bizonyított. Csak most nem a hierarchia csúcsán, mint püspök vagy érsek, hanem mint egyszerű hitoktató. Sok diák azt sem tudja, ki ő, és jól is van ez így, mesélte egy interjúban. Ez eddig ideális történet egy film forgatókönyvéhez. Egyébként meg talán eljön az idő, hogy Bezák közéleti szerepet vállal. Hiszen ahogy látjuk, az utóbbi években a radikalizálódás és a vele karöltve járó szisztematikus, felvállalt elhülyülés mint választói magatartás, nem lelt még ellenfélre. Nem hat rá sem a lexikális tudáson alapuló, sem a logikai érvelés, így gyakorlatilag semmi a hagyományos elitek arzenáljából. A patetikus-ezoterikus instant bölcsességek vehetik csak fel az ilyen tanokkal a versenyt, hiszen a választók közt egyre több lesz a digitális agymosott, akikre érvekkel biztosan nem, de érzelmekkel talán még lehet hatni. Bezák (még) hiteles ember, erkölcsi és társadalmi kérdésekben talán többet tudna mondani nekünk, mint a jelenleg kínálatban levő politikusok nagy része. Hogy nem közgazdász vagy mérnök? Hát a miniszterek többségének sincs sokszor fogalma az alájuk rendelt szakterületről. Persze Bezák nem az a miniszter típus, inkább államfőnek való. Dolga felől ráér, következő hivatalos teendője, mint kiderült, csak 2067-ben lesz, addig talán elindul valamelyik államfőválasztáson.

Mindenesetre a gyere vissza 50 év múlva, ez egy nagyon jó beszólás, alkalmazni fogom, ha legközelebb hívnak a bankból. Megmondom, hívjanak 50 év múlva. A menjél már a francba szófordulat legtapintatosabb változata, amit eddig hallottam. És hát, ha belegondolunk, Bezák járhatott volna rosszabbul is. Nyilván voltak a Vatikán eddigi történetében olyanok is szép számmal, akiket száz–kétszáz éves várakozási idővel küldtek haza. Szóval csak semmi kapkodás.