Jelkép és lehetőség

Talán ma véget ér sok párkányi és esztergomi lakos lelkében a második világháború. A bombázások szörnyű emléke és a hídcsonkok szívszorító látványa örök mementóként végre a történelemkönyvek lapjaira kerül, hiszen eltűnik a hat évtizeddel ezelőtti világégés utolsó dunai emléke. Feltámad a tetszhalott, hogy régi szépségében pompázva újra betöltse partokat és népeket összekötő szerepét. A Mária Valéria eddigi története mindvégig híven tükrözte a közép-európai térség helyzetét, törekvéseit és megpróbáltatásait. Akkor építették, amikor a történelmi Magyarország lenyűgöző szellemi és anyagi teljesítményével Európa élvonalába küzdötte fel magát, s ezzel a dinamikus fejlődéssel ez a térség is lépést akart tartani. Majd a letűnt század véres és ostoba feneségei következtek, többszöri határmódosítással, nemzeti és emberi tragédiákkal, amelyeket a kétszer is levegőbe röpített hídmezők jelképeztek. Aztán a nagy hazugságok kora borította el ezt a tájat is, amikor a hivatalos ideológia internacionalista együvétartozásról, népek tetsvériesüléséről papolt, ám annyira vizslatták a határokat, hogy még csónak is alig juthatott át a Dunán. Két évtized múltán felsejlett a változás reménye, amely itt a kompjárat megindítását eredményezte. Majd a rendszerváltozás köszöntött be, ám még egy tucat esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a régió lakosságának természetes igénye valóra váljék, követelésük morális és gazdasági hitele erősebb legyen a szlovák nacionalisták előítéleteinél és hazugságainál. Nagy ünnep ez a mai, hiszen nemcsak a két kistérség polgárai, rokonok, ismerősök, barátok kerülnek egymáshoz közelebb, hanem mindazok a magyarok és szlovákok, akik már kiirtották magukból a múlt csökevényeit, felismerték az érdekazonosságokat, közös céljainkat a sokféle akadály ellenére mégiscsak az egységesülés irányába araszoló Európában. Mától ennek a közös útnak is jelképe a megújult híd. A négynaposra tervezett vigadalom után hétköznapok jönnek, amelyek azt döntik el, hogy mennyi valósul meg a sokféle tervből, fogadkozásból. S azt, hogy a Mária Valéria híd nosztalgikus szépségén és jelképes jelentőségén túl mennyiben segíti majd a térség gazdasági felzárkózását, az anyagi és szellemi gyarapodást, vagyis a lakosság boldogulását.