Jelentés a demokrácia állásáról a világban

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) idei jelentésében rámutat, hogy a demokráciának a hidegháború vége óta tapasztalt terjedése ellenére számos államban fenyeget a tekintélyuralmi rendszerekbe való visszacsúszás veszélye a gazdasági egyenlőtlenségek, illetve a korrupció miatt. Az UNDP 140 országban talált többpárti választásokat, de csak 81-ben ténylegesen demokratikus intézményeket a hatalmi ágak egyensúlyával. Mint Mark Malloch Brown UNDP-igazgató megállapította, számos állam elvesztette polgárainak bizalmát, és csak nagyon kevés nyújtja, amit polgárai elvárnak tőle: a prosperitást, az egészségügyi ellátást és az iskoláztatást.

Az idei jelentés a demokratikus tendenciákat boncolgató tanulmányok csokrát kínálja. Az UNDP az utóbbi években az állampolgári részvételen alapuló demokratikus rendszerirányításra koncentrált, és egymilliárd dolláros éves költségvetésének 60 százalékát államigazgatási, igazságszolgáltatási és rendőrképzési programokra költötte.

Malloch Brown rámutatott, hogy a jó „rendszerirányítás sarkalatos építőköve a szegénységenyhítésnek”. A jelentés szerzői azonban világossá tették, hogy „nem automatikus receptje a gazdasági növekedésnek”. A demokratikus nemzetek mindenesetre kevésbé hajlamosak a háborúskodásra, és aligha kell olyan súlyos nélkülözést elszenvedniük, mint az éhínség, mert kormányaik felelősségtudóbbak.

– A demokratizálás nem garantálja a társadalmi igazságosságot, ahogyan a gazdasági növekedést, a harmóniát, a szabad piacokat vagy az ideológiák eltűnését sem. De a demokratikus gyakorlat képes dacolni a politikai hatalom összpontosításával és elejét venni a zsarnokság megjelenésének – fejtegették az elemzők.

Az elmúlt húsz évben 29 fekete-afrikai, 23 kelet-európai, 14 latin-amerikai, 10 ázsiai és 5 arab ország tett lépéseket a demokrácia irányába. Sok közülük vissza-visszaesett, másokban folytatódott a polgári és politikai jogokkal való visszaélés, a hatalomnak a kormányzópárt markában tartása, valamint az alig leplezett korrupció.

Kirgizisztánban és Zimbabwéban például választott kormányok viselkednek tekintélyuralmi elődjeik módjára. Maguk a választások is kétesek voltak Kamerunban, Haitin, Csádban és Madagaszkáron. Kelet-Európában és a volt Szovjetunióban a jövedelmek polarizálódtak élesen, míg Fekete-Afrikában a szegénység fokozódott a demokratizálódással egy időben.

Latin-Amerikában a lakosság több mint 70 százaléka panaszkodott a szegénység, a bűnözés, a korrupció és a drogkereskedelem terjedésére. „Latin-Amerikában a demokratikus intézmények iránti bizalom krónikus hanyatlása tapasztalható” – jegyezte meg Malloch Brown, „potenciálisan hatalmas feszültségről” beszélve, amit az okoz, hogy „a demokrácia évtizedében nagyon ingatag volt a növekedés”.

A jelentés rátapintott a demokrácia hiányára olyan nemzetközi intézményekben, mint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Világbank vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa, és hozzátette, hogy ez a defektus elégedetlenséget kelt az államokban. „Többé nem csak az egyes államokon belüli igény az, hogy a nép jogot nyerjen az életére kiható döntések befolyásolására és vezetőinek elszámoltatására. Másfelől az állampolgári aktivitás nem pótolhatja a demokratikus elveket a hivatalos döntéshozatali struktúrákban” – fejtegették az UNDP-szakértők.