Januártól a legtöbb szabályt újra kell tanulnunk

Magyarországon a kilencvenes évek közepén a közpénzek felhasználásának szinte minden területén egyszerre reformáltak. Kivételt egyetlen ágazat képezett, az egészségügy. Ennek átalakításába még ott is csak nagyon óvatosan mertek belefogni és legalább egy kormányciklussal később történtek komolyabb intézkedések. Nálunk valami hasonló játszódott le, az 1998-as fordulat után megindult reformok alig-alig érintették ezt az ágazatot. Ennek megfelelő bizonyítéka, hogy az egészségügy még tavaly is ugyanúgy havi 700 millió koronás veszteséget termelt, mint évekkel korábban. Az átlagember számára az első komolyabb változást az idén bevezetett „húszkoronás” rendszer jelentette, pedig az egészségügyi miniszter maga is azt állította, hogy ez csak a folyamat legeleje. Mint kiderült, belefogtak ők komolyabb dolgokba is, csak éppen nagyon csöndben dolgoztak. Az ágazat egzakt módon egyelőre még mindig ismeretlen, de mindenképpen több mint 10 milliárd koronás adósságállományának felszámolására a pénzügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium idén tavasszal egy céget alapított. Ez a privatizációs bevételekből három és fél milliárd koronát kapott, de az illetékesek szerint a tartozások kölcsönös beszámolásával és egyéb gazdasági intézkedésekkel alapvető változásokat lehet elérni. Az ügy érdekessége, hogy az akciót felettébb bizalmasan kezelik, már az erről szóló kormányhatározatot is titkosították, így nem olvasható az interneten sem. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a milliárdos üzlet reménye spekulációs hullámokat indítana el, ami számukra óriási veszteséggel járna. Ebben nincs okunk kételkedni, az ilyen jellegű spekulációra szakosodott cégek száma Szlovákiában jóval nagyobb az átlagnál, és néhányszor már megmutatták, hogy bizony jól meg tudják fejni az államot. Mindenesetre jó hír, hogy végre az egészségügy finanszírozásában is megindult valami, már csak azért is, mert az új rendszer fő gondolata az ellenőrizetlen gazdálkodás felszámolása lesz. Ha valóban sikerül elérni, hogy a régi adósságok kiegyenlítése után az ágazat újakat már nem képez, elmondhatjuk, hogy megkezdődött a jégzajlás az utolsó nagy hazai pénznyelő csatornán.

Lassan véget ér a politikai uborkaszezon és beindul az a gépezet, amely gazdasági szempontból a rendszerváltás óta talán a legérdekesebb lesz – szinte az összes, régen várt nagy reform sorsa most dől el véglegesen. Néha már az eseményeket kötelességszerűen követők számára is nehéz kiigazodni a sok újdonságban, az biztos, hogy ha nem omlik össze a kormánykoalíció, januártól a legtöbb szabályt újra kell tanulnunk. Valahogy úgy, ahogyan az a kilencvenes évek elején történt. Közben azonban másutt is komoly átrendeződésekről hallhatunk. Bár nálunk az emberek a megtakarításaikat még mindig főként banki letétekben tartják, idén komolyan fellendült a befektetési alapok forgalma is. A héten kiderült, hogy itt szintén a banki alapítású betétkezelő társaságok váltak dominánssá. Olyannyira, hogy a talpon maradt két független társa-ság közül az egyik – amely az elmúlt hónapokban a MOL elleni nagy offenzíva koordinálásával vált közismerté – teljesen feladta a küzdelmet. Befektetési alapjait az immár egyetlen komolyabb független cég veszi át, ez is főként azért, mert még mindig reménykedik, hogy sikerül megszereznie a kevés rendezetlen sorsú bank egyikét. Nekünk, betéteseknek persze az a fontos, hogy ha a valamivel magasabb, de bizonytalanabb hozam reményében éppen befektetési alapba szeretnénk rakni a pénzünket, megbízható legyen ennek a háttere. Ilyen szempontból a pénzügyi ellenőrzés munkája is megbízhatóbbnak tűnik, mint korábban. Amikor például tönkrement az a brókercég, amely három éve az első külföldi befektetési alapot behozta Szlovákiába, egész komoly intézkedések születtek arra, vajon ki és hogyan biztosíthatja, hogy a korábbi ügyfeleknek ne valahol Frankfurtban kelljen intézniük a befektetéseikkel kapcsolatos ügyeiket.