<p>Hiába csökkennek az árak, a lakosság a felmérések szerint az áremelkedésnél jobban csak a munkanélküliségtől fél. A statisztikának pedig hinni lehet, hiszen nem a kormány állítja össze, hanem szakemberek, és az eredményeket független szakértők is megerősítik.</p>
Infláció, ami nincs
Másrészről igaz, hogy elvont számról van szó. Ahogy nincsen átlagember, úgy nincsenek átlagárak sem. Mivel a jövedéki adókat a kormányok általában jobban emelik, bizonyos fogyasztóknak, mint a dohányosoknak vagy a szeszes italt gyakrabban ivóknak, folyamatosan mélyebbre kell nyúlniuk a zsebükbe. Az is tény, hogy az infláció ellenkezője, a defláció általában rövid ideig szokott tartani. Pár hónapos áresést pedig valóban alig lehet érzékelni. Tipikus deflációs tényező tud lenni az élelmiszerár. Ha jó a termés, az ennivaló olcsóbb. Természetesen csak szezonális kilengésről van szó, és a fordítottja is pontosan annyira valószínű.
Az árak változásának van azonban egyéb komponense is. A leggyakrabban figyelt index a fogyasztói árak emelkedése, a vállalkozók és a munkaadók viszont mást is figyelembe vesznek. Tavaly óta a kormány megszorít. Több lépcsőben teszi, nemrég úgy döntött, hogy a törvény által előírt áfa csökkentését nem fogja végrehajtani. Emellett az év elejétől jelentősen megemelte a járulékokat. Negatív hatásának legfőbb bizonyítéka, hogy az iparengedélyek visszaadása folyamatos, helyette a több mozgásteret biztosító kft.-ket részesítik előnyben a vállalkozók.
Bár az árak nem nőnek, a vállalkozói terhek igen, ez pedig lecsapódik a teljes lakosságon. A munkaadók ugyan termékeik, szolgáltatásaik árát nem emelik, ellenben a járuléknövekedésre hivatkozva nem emelik a béreket sem, és gyakrabban alkalmazzák a munkaerő-kölcsönzést, amely jelentős lehetőséget nyújt a kreatív munkabér kialakítására, magyarán a bérszint befagyasztására. Mindez a munkavállalókban joggal erősítheti azt az érzést, hogy infláció van. Az árszint érzékelése jelentős mértékben szubjektív. Például azt is nehéz elképzelni, hogy stagnáló bérek mellett is nőhetnek a reálbérek. Még a mindenkori kormányok is jobban szeretik a nominális fizetés- és járulékemeléseket, hiszen akkor mondhatják, lám, mennyivel járultak hozzá az emberek jólétéhez.
A rövid ideig tartó defláció nem káros. Már csak azért sem, mert az emberek nem érzik. Hosszú távú áreséstől viszont remélhetőleg nem kell tartani, mert az már negatív hatással lenne a fogyasztásra és visszafogná a beruházásokat. A jelenlegi helyzetben az a fontos, hogy a bérek és a megtakarítások nem veszítenek értékükből.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.