Indul a görög aludni

Bár néhány hete patthelyzet van, de közben volt már majdnem csőd, államcsőd, posztcsődikus állapot, most meg valami furcsa légüres zónában kavarog minden. A lapok az összes jelzőt elhasználták, amellyel a helyzet állítólagos súlyosságát jelezni lehet. A szlovákiai pártok hétfőn sorra gyártották a közleményeket, melyekben leszögezték a maguk kis bölcsességét a görög válságról. Nehogy már azt gondolja valaki, hogy majd pont nekik nincs erről véleményük. Pedig nincs, ahogy a választóiknak se. Mert nem vagyunk makro-, legfeljebb mikroközgazdászok, de még ha azok is lennénk, akkor se számítana az egész, ugyanis a közgazdászok elemzéseitől roskadozik a sajtó, mégis csak azt az egyet tudjuk, hogy nem igazán tudni, mi lesz. A hírek szerint ugyanígy vannak a vezető európai politikusok is, a sokadik vészforgatókönyvet vázolják a görög népszavazás értelmezése, valamint az összeurópai segítő békejobb tükrében. Közben a lapok lehoznak még néhány kiló cikket arról, vajon mi is várhat a görögökre, vagy ránk. Fico szerint nem érint minket a görögök távozása az euróövezetből. Sulík szerint Fico hazudik. Radičová szerint Görögország helye Európában van, de ha nem tartják be a szabályokat, menniük kell. Procházka szerint a görögöknek joguk van mindenhez, de nem a mi pénzünkön. Ez a kedvencem, amikor a milliókat meg a milliárdokat emlegetik, amiket kölcsönadtunk vagy adnánk a görögöknek, hogy az a mi pénzünk. Az ember azt hinné, hogy az a pénz itt várta a pozsonyi vár alatt egy széfben, hogy szétosszák. Közben létezésének legfőbb nyoma egy tizedesvessző, ami az amúgy is felfoghatatlan államadósság összegében néha odébb mászik egy nullával. Meg hogy Sulíknak 2011-ben igaza volt. A görögökkel kapcsolatban igen, de saját politikai súlyával kapcsolatban nem – el is vitte őt a saját igaza oda, ahol most van. Szóval a sok obligát nyilatkozat kb. annyit ér, mintha arról beszélnénk, hogy a magyar nyelvben van egy játékos mondat a görögökkel kapcsolatban, ami visszafelé olvasva is ugyanaz.  Nem is kívánhatnánk tehát kellemesebb világpolitikai témát a legmelegebb nyári napokra. Sziesztázzunk, dőljünk hátra, igyunk valami hideget, és felelőtlenségünk teljes tudatában várjuk ki, ahogy ezt a válságot is elmajszolja az idő vasfoga. Ha pedig mindenképpen szeretnénk valami fontosat tenni jövőnk érdekében, menjünk el a boltba, tankoljunk fel görög haloumi sajttal (grillezéshez ideális) meg görög calamata olajbogyóval, biztos, ami biztos. Indul a görög aludni.