Így használják fel a facebookozók adatait

Tudják, hogy hány évesek vagyunk, merre járunk, mit szeretünk, mit akarunk venni, kire akarunk szavazni. Többet tudnak rólunk, mint mi magunk.

A Facebook-ügy miatt égetővé vált a kérdés, mit csinálnak a felhasználók adataival a közösségi portálok és a keresőprogramok.

Közösségi portálok

Mindent gyűjtenek, amit a felhasználó leír a Facebook-oldalán vagy a közösségi portálon, valamennyi általa kiposztolt fotót. videót, lájkolását, minden megosztást, mindent, amit elolvas, a felhasználók személyazonosságát, akikkel kapcsolatba lép, illetve a földrajzi elhelyezkedését. Ugyanez a helyzet az Instagrammal és a WhatsApp-pal, a Snapchattel és a Twitterrel, még ha e két utóbbin kisebb is a választék. Ha a felhasználó engedélyezi, információkat kereshetnek azokon az internetes oldalakon is, amelyeket a közösségi portálra belépve megtekint.

A Facebook azt állítja, személyes vagy összesített adatokat nem ad el a hirdető ügyfeleinek. Amit kiszámláz, az a lehetőség, hogy a hirdető a Facebookon csak a célközönségét érje el, ami növeli a reklámkampány hatékonyságát.

Amit megosztanak

A közösségi portálok többsége kitárja az ajtaját a külső fejlesztők előtt. Olyan alkalmazásokat fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik e hálózatok felhasználói adatainak felhasználását. A Facebookon a nyilvános rész (egyeseknél a teljes oldal, másoknál a név, keresztnév, profilkép) felhasználásához nincs szükség az érintett engedélyére.

Kizárólag a Facebook rendelkezésére álló banki, illetve fizetési adatok tabuk. Abban a pillanatban azonban, amint az alkalmazások összegyűjtik az adatokat, kikerülnek a Facebook vagy más közösségi portálok hatásköre alól. Ha egyszer valaki már hozzáfért ezekhez, a Facebook nem tudhatja, hogy mit kezd velük. Ez olyan, mintha valaki elküld egy e-mailt, és megkérdezné a címzettet, hogy mit kezd vele. Erről semmit sem lehet tudni.

Keresőprogramok

Gyűjtik a keresésekre, a földrajzi elhelyezkedésre és a megtekintett oldalakra vonatkozó összes adatot. A legfontosabb keresőprogramok, a Google, a Yahoo! és a Microsoft Bing keresőprogramja be van építve a szolgáltatást nyújtó internetes óriáscégek rendszerébe. Segítségükkel a cégek pótlólagos adatokat gyűjtenek, amelyek a saját keresésekkel keresztezve még pontosabb képet alkotnak az internetezőről. Nem kell közölni a Google-lal az életkort vagy a nemet. Számos más tényező segítségével képes azt meghatározni.

Amit eladnak

Bevételük nagy része a reklámból származik. Nem adatokat árulnak, hanem a pontosan körülírt fogyasztóhoz való hozzáférést, amit a keresőprogramok által, valamint a Google esetében leányvállalatán, a YouTube videómegosztó portálon való összes keresés és megtekintett tartalomból kinyert adatok keresztezésével kapnak meg. A Google a Gmail levelezőprogram segítségével elküldött üzenetek tartalmát is sokáig felhasználta, erről tavaly júniusban mondott le – nyilvánosan.

Az USA-ban szinte nem is létezik olyan törvény, amely védené a közösségi portálokról vagy a keresőprogramok segítségével kinyert adatokat. Kanadában és Európában korlátozzák az adatok felhasználását, egyebek között az egészséggel kapcsolatos valamennyi adatot.

A május 25-én életbe lépő európai uniós új Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) világosabban szabályozza majd az adatgyűjtést. „Lakhelyétől függetlenül mindenkitől azt kérjük, hogy nézze át a Facebook adatkezelési gyakorlatára vonatkozó fontos információkat, és döntsön adatai titkosításának fokáról” – írta közleményében a cég. Az új irányelvek szerint a Facebook-felhasználók a reklámokról, a harmadik féltől érkező információkról, politikai, vallási nézeteik és családi állapotuk megosztásáról dönthetnek. Emellett arra kérik őket, nyilatkozzanak arról: kívánják-e használni az arcfelismerő technológiát. Ez lehetővé teszi, hogy értesítsék a felhasználókat, ha valaki felhatalmazás nélkül képet tesz közzé róluk.

A Facebook az uniós rendeletnek megfelelően korlátozza a kiskorúakat célzó reklámokat és a profiljaikon található adatok láthatóságát. A 18 év alattiak az arcfelismerő technológiát sem használhatják, és egyes esetekben csak szülői engedéllyel férhetnek hozzá bizonyos információkhoz. (MTI)