<p>Egy év haladék, semmi több. De mi lesz 2016-ban? A parlament kedden megszavazta, hogy az új minimális osztálylétszámok csak jövőre lesznek érvényesek, így körülbelül száz magyar intézmény oktatóinak és a tanulók szüleinek nem kell attól rettegniük, hogy mi lesz szeptembertől. Esetleg jövő januártól.</p>
Hogyan tovább, kisiskolák?
Ugyanis a kormányzati káoszra jellemzően az sem volt biztos, hogy mi következik a törvény hatályosságából: már szeptemberben be kellett volna-e zárni a kis létszámú iskolákat vagy csak a jövő év elejétől, ugyanis a költségvetés nem a tanévhez, hanem a naptári évhez kötött. Annyi, mint halottnak a csók? Hogy a keddi módosítás ne legyen az, most tennie kellene valamit a hazai magyar szakmának és a politikának, ám ismerve az előző két év történéseit, inkább szkeptikusak vagyunk. Dušan Čaplovič elterpeszkedett a miniszteri bársonyszékben, és kisvártatva kitalálta, hogy racionalizálja az iskolahálózatot. 2013-ban elképzeléseit törvényjavaslatba öntötte, s azt az év végén el is fogadta a parlament. Abban az évben magyar részről egyetlen szakmai-politikai egyeztetésre és állásfoglalásra futotta és egy koporsós tüntetésre. Temettük a kisiskolákat. Ennyi.
Másfél éve ketyeg az időzített bomba, ennyi idő alatt pedig csupán két dologra futotta a szlovákiai magyar érdekvédelmi szervezetek részéről: nem túl hangosan elmondani, hogy ez így nem jó - a szlovák társadalom ezt nem igazán hallotta - és halasztást kérni. Utóbbi most összejött, ám ez is csak jórészt a csillagok kedvező állásának köszönhető. A Smeren belül ugyanis felismerték, nekik sem lenne jó, ha a szlovák kistelepüléseken a kormánypárti jelölteknek az iskolabezárás miatt kiselejtezett, „DKP-s“ iskolapadokon állva kellene kampányolniuk, és magyarázniuk, miért jó az, ha egy fontos intézmény szűnik meg az egyébként is leépülőfélben lévő községben.
A halasztáson kívül - ami kivételesen egybeesett a kormánypárt érdekeivel - nem sok mindent sikerült összehozni az elmúlt két évben.
Azt sem tudjuk, egyáltalán hány iskolát érintene a probléma, pedig az osztálylétszámok alapján ez megállapítható lenne. Nem ötperces munka összegezni az adatokat, tudjuk, ám volt rá két év. Nincs B terv, sem C terv. Nem hallani arról, hogy valakik egyeztettek volna az érintett polgármesterekkel arról, hogy végső esetben melyik iskolákat zárják be és hol legyen a központi intézmény. Hogyan utaztassák a gyerekeket? Talán lehetséges egyéb források bevonása, esetleg az önkormányzati (kvázi állami) intézmények helyett alapítványi (magán, egyházi) iskolákat létrehozni. Nem tudunk róla, hogy ezeket a lehetőségeket bárki komolyan végiggondolta volna, figyelembe véve a nüánsznyi jogi és egyéb részleteket is.
Most ezt kellene megtenni szűk háromnegyed év alatt, úgy, hogy közben indul a választási kampány, vagyis a pártoknak - és a hozzájuk kötődő civileknek - is kevesebb idejük lesz. Ha az elmúlt két évben egy jottányit sem léptünk előbbre, a következő 7-8 hónapban sikerül? Ha ugyanis a hazai magyar politikum és szakma meg akarja előzni az iskolabezárásokat, akkor jövő tavasszal készen kell lenniük a konkrét terveknek, indoklásoknak. S itt jön a képbe még egy bizonytalansági tényező, ugyanis nem tudni, mely pártok fogják alkotni a következő kormányt, s milyen prioritásaik lesznek. Viszont egy biztos: nemcsak a Smeren belül merült fel az alacsony létszámú iskolák bezárása, ez az ötlet a szlovák jobboldalon is népszerű.
Hogyan tovább?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.