Hogyan tovább, Csehország?

KOKES JÁNOS

A júniusban kirobbant kormányválság, amely időközben belpolitikai válsággá alakult át, továbbra sem ért véget. Az események szálait eddig egyértelműen Miloš Zeman államfő mozgatta, a Rusnok-kormány az ő kormánya, de most már a képviselőház térfelén pattog a labda. Általános a meggyőződés, hogy a mielőbbi választás jelenti a korrupciógyanús ügyek és a hatalommal való visszaélés miatt lemondásra kényszerülő Nečas-kormány bukása után kialakult válság legtisztább politikai megoldását. Ezt szorgalmazza kezdettől fogva a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD), valamint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM).

A három volt kormánypárt – Polgári Demokratikus Párt (ODS), TOP 09, Liberális Demokraták (LIDEM) – arra hivatkozva utasították el eddig az önfeloszlatást, hogy legalább 101 támogatójuk van a képviselőházban.

Most kiderült, hogy 101-es többség nem létezik.

És akkor jött

egy lobbista

Szerda este az ODS két képviselője – Tomás Úlehla és Jan Florián –, valamint Karolína Peake, a LIDEM elnöke váratlanul bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazáson. Úlehla és Florián röviddel az után közölte álláspontját, hogy a parlament épületében felkereste őket Tomás Hrdlička, az ODS befolyásos prágai lobbistája. A két képviselőt a szavazás után azonnal kizárták a parlamenti frakcióból, és a pártból is ki akarják zárni mindhármukat. A prágai sajtó szerint ez az eset is azt bizonyítja, hogy az ODS-t a háttérből különféle lobbisták döntően befolyásolják.

Peake tegnap lemondott a LIDEM elnöki tisztségéről.

A volt koalíció egységének megbomlása és a bizalmi szavazás után a TOP 09 párt is bejelentette, hogy támogatja a parlament feloszlatását. A frakcióvezetők abban is megegyeztek, hogy a témát a jövő héten tűzik napirendre. Az államfőnek ki kell írnia az előre hozott választást, mégpedig a parlamenti határozat kézbesítésétől számított 60 napon belül. Politológusok és a sajtó szerint a választás legvalószínűbb ideje október vége lehet.

A baloldal áll jobban

Az előre hozott választás alapvetően a ČSSD-nek, a KSČM-nek és a TOP 09-nek kedvez, mindhárom párt népszerűsége emelkedik az utóbbi időben. Nagyon kedvezőtlen az ODS számára, amelynek népszerűsége 10% körül mozog, és folyamatosan süllyed. Nem valószínű, hogy újra a parlamentbe kerülhet a Közügyek (VV) párt. Helyi megfigyelők a parlamenten kívüli pártok közül a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL), valamint a Polgári Jogok Pártja–Zemanék (SPOZ) pártot tartják esélyesnek az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépésére.

A legutóbbi felmérések szerint a választás legnagyobb esélyese a ČSSD, amelyre a megkérdezettek 30–40 százaléka tervez szavazni. A KSČM népszerűsége 18–20, míg a TOP 09-é 15 százalék körül mozog.

Üzenet a győzőnek

Miloš Zeman szerdai parlamenti beszédében közölte, hogy elődeitől eltérően az első kormányalakítási kísérlettel mindenképpen a választásokon győztes pártot bízza meg. Emlékeztetőül: a 2010-es képviselőházi választást a szociáldemokraták nyerték, de Václav Klaus a polgári demokratáknak adott kormányalakítási megbízatást.

Csehországban arányos választási rendszer van, így egyetlen párt csak rendkívüli eredmény következtében tudna egyedül kormányt alakítani. Rendszerint 5–6 párt kerül be az alsóházba, és koalíciós kormányok alakulnak.

Előfordulhat tehát, úgy mint Szlovákiában is többször megtörtént, hogy nem a választásokat megnyerő párt alakít kormányt, hanem a több pártból álló ellentábora.