Helyreállítás helyett tematizálás

Mindez különösen fontos kampányidőszakban, melyet már megkezdett a magyar kormánypárt, a 2022-es áprilisi országgyűlési választásra készülve. Ha ennek tükrében próbáljuk a Helyreállítási Alappal (RRF) kapcsolatos brüsszeli magyar vitát értelmezni, akkor kirajzolódnak a magyarázatok.

A Helyreállítási Alapból megszerezhető pénzeket nem pacsira adják, hanem a helyreállítási terv alapján. Ebben elsősorban arra lehet forrást kérni, amit a korábbi úgynevezett országjelentések fejlesztendő területnek ítéltek, illetve amit a vonatkozó tanácsi jogszabály elérhetővé tesz. A lényeg, hogy pont Magyarország esetén a felsőoktatás nem volt prioritás a Bizottság szemszögéből, ezért is bukott el az első magyar terv a nyár előtt, a jogállamisági felvetések mellett.

Ekkor Orbán Viktor és Ursula von der Leyen találkozott, megegyeztek egyebek mellett arról, hogy nem lesz felsőoktatás a magyar szándékok között, és csak a támogatást fogja Budapest lehívni, a hitelt nem. Viszont e kétoldalú megegyezés óta sem született olyan magyar terv, amelyet elfogadott volna a Bizottság. Kinek előnyös most ez a helyzet?

Miközben a narratíva arról szól, hogy Budapesttel szemben politikai nyomásgyakorlás zajlik, a valódi haszonélvezője a helyzetnek a kormánypárt. Miért? A Bizottság minden (!) kifizetésnél rendelkezik azzal a joggal, hogy felfüggessze azt, ha a jogállamiság sérülése a kifizetések jogszerűségét is veszélyezteti. Ezt nem állapíthatja meg egyedül, de amíg a Tanács vizsgálódik, addig fel lehet függeszteni. (Jóval bonyolultabb ez az eljárás, de most nem ez a lényeg.) Erre volt már példa más tagállamok esetében is.

Ha tehát végre el lenne fogadva a magyar helyreállítási terv, azzal a kezdeményezés a Bizottsághoz kerülne. Onnantól az eurokraták dönthetik el, hogy bedobják-e a magyar kifizetésekkel szemben a felfüggesztési bombát. Ez nyilván a választás előtt óriási kockázat a magyar kormánynak, hacsak nem elég biztos abban, hogy politikai partnerei ezt meg tudják akadályozni Brüsszelben. Ez utóbbi pedig a német választást követő kormányalakításig aligha fog kiderülni. Az Európai Néppártból való kiválás után nehéz a Fidesz számára a tájékozódás.

Így a mostani bizonytalan helyzetben a magyar kormány kommunikálhat a Bizottságról, míg a terv elfogadása után a Bizottságnál lesz a kezdeményezés. A mostani helyzet sem kényelmes, de a következő kényelmetlenebb is lehet. Így némileg érthető, hogy Budapest miért nem siet a helyreállítási tervvel.