Harcosok klubja a parlamentben

Alojz Hlina az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek farvizén került be a törvényhozásba a 2012-es előrehozott választások során. Ezt megelőzően, a 2010-es választásokkor, amikor a demokratikus erőknek, ugyan csak rövid időre, de sikerült leváltani a nemzeti és szocialista pártokat, a parlamentbe a profi és/vagy megélhetési politikusok közé a Híd és a Szabadság és Szolidaritás listáján sok új, nem a hivatásszerűen űzött politikában szocializálódott jelölt is bekerült. Így sokkolhatta a diplomáciai testületet a slusszkulcsát az asztalra dobó, nyakkendő nélkül díszebédre érkező Richard Sulík; Igor Matovič pedig cirkuszi porondot csinált az ülésteremből. Aztán a 2012-es választások a vállaltan nem a hagyományos pártműködési struktúra kialakítására törekvő Egyszerű Emberek nem „hagyományos“, az alapszervezetekben a regionális pártmunkában már tapasztalatokat szerzett személyi bázisára épülő, hanem – a szó valamennyire azért jó értelemben vett – egyházi és harmadik szektoros celebekből összeállított listája további politikai zöldfülűek előtt nyitotta meg a Dubček téri épület kapuját. Ezek az emberek láthatóan másként kommunikálnak a közösségi médiában, verbális, és, mint láthattuk, nem verbális síkon egyaránt. Bár egy-egy pofon hátterét nem kell csak a politikai tapasztalatlanságban keresnünk, Igor Matovičnak a politikai élet minden bugyrában járatos, veteránnak nevezhető Anna Belousovovát is sikerült ütésig provokálnia az előző parlamenti ciklusban. Ami ebben az egész ügyben elszomorító – azon túl, hogy ezek az emberek a parlamentben lehetnek –, hogy saját törzsszavazóik körében az ilyen bárdolatlan viselkedés pozitív támogatásra lelhet, illetve voksokat hozhat, hiszen sokak szemében ezzel csak azt bizonyítják, hogy ők is a nép egyszerű gyermekei. Olyanok, mint a szavazók.