(Gáz)műkedvelő szakértők

Az egy kivétel Pavel Koncoš volt, ő nem szavazta meg az adásvételt, de ő nem is vett részt a roppant titkos helyen tető alá hozott, az elmúlt két hétben megszólaló minden szakértők szakbizottsági szakülésén. A Rigóban gyülekeztek az általam felkért koponyák, ott volt Ödön, a családcentrikus visszaeső, Sanyi segédmunkás, Hoppy Lőrinc mászolygó, Adorján pástétomsütő, a rendőr, a postás, a villanyszerelő, külföldről Hakape Szimaki, Botticelli, Görbe Nóra és, persze, Robert Fico. Köcöle befektető nem tudott eljönni, mert a parlament elé ment csendestársaival kiabálni, hogy mi fizessük meg az elveszett pénzét, de ez egy másik történet. Rudolf Schuster magát előttünk megnevezni nem kívánó szakértője azt mondta, a gázművek megér legalább 180 milliárdot. Vagy kétszázat. Béla rendelt egy kört. Attila azt mondta, aki szegény, az a legszegényebb, mert mindig drágán vesz, és ha valamit el kell adnia, azt csak olcsón tudja. Hoppy azt hajtogatta, amit Robert Fico. A postás kijelentette, hogy ő a díjbeszedő. Ézsau mindenkit óvott attól, hogy egy tál lencséért eladjuk a jussunkat. Fico közölte, neki 11-es lába van. Albert, a sofőr leszögezte, a pénznek nincs szaga, szemben Fico lábával, és ezt akár mindenki készpénznek veheti. Sanyi segédmunkás kölcsönkért hatvanezer forintot, mert Magyarországra megy a nyáron három hónapra hagymát pucolni magyarigazolvánnyal, és Őry Csaba azt mondta neki, enynyibe kerül a munkavállalási papírok elintézése. Para-Kovács Imre végül adott neki. Botticelli figyelmeztetett: ne fessünk ördögöt a falra. Józsi azt mondta, lehet, hogy a gázművek olcsó, de a sör az biztos hogy drága. Köcöle azt üzente, hogy a 130 milliárd botrányosan kevés a gázművekért, hiszen csak a BMG-sek összedobtak 17 milliárdot a Fruninak. A nagyapám azt mondta, mindennek annyi az értéke, amenynyit valaki hajlandó kifizetni érte. – A gázoláshoz én értek a legjobban – mondta a rendőr. Magvasi határozottan cáfolta saját véleményét. Varjú azt mondta, legfeljebb ha három ember tudja megmondani az országban, mennyit ér a cég, de ő egyiket se ismeri. Ödön eredménytelenül győzködte Robert Ficót, hogy fizessen má’ neki egy kört, majd nagy dérrel-dúrral távozni akart, de visszaesett a székre. Adorján szerint a politikusok összevissza beszélnek, közben azt sem tudják, mennyibe kerül egy kenyér, nemhogy a gázművek. Hakape Szimaki nem szólalt meg, mert az egészből egy kukkot sem értett. Pavel Čupka sörgyáros kijelentette, ő akár 250 milliárdot is adna a vállalatért. A pincér azt mondta, kidob minket, ha nem hagyjuk abba, mire Görbe Nóra sikított egyet és kidobta őt. Vermerán hosszasan elemezte a kabátján levő hányásfoltokat. Szedlacsek azt mondta, ebben az országban ötmillió szakértő van, plusz a magyarok. Karaj azt visszhangozta, amit utoljára hallott. Beverneky azt szeretné, ha a következő kormány szedné meg magát a gázművek eladásából, nem pedig ez, mert ez rossz és nem barátja a népnek. Ficóval ebben maradtak.

A bizottságot végül nem sikerült felállítani a kocsmaasztaltól, de a kormány másnap diadalmasan jóváhagyta az adásvételt. Koncošnak viszont elfelejtettünk szólni.

Kezdődhet tehát a szigorúan szakmai vita a nyugdíjreformról, a pénz egy része meglesz rá a gázművekből. Én bármikor hajlandó vagyok összehívni a szakmai tanácsot.