Friedrich Merz pillanata

Igaz, az út húsz évvel tovább tartott, mint azt feltörekvő kereszténydemokrata politikusként tervezte a 2000-es évek elején, de Angela Merkel felemelkedése derékba törte Merz politikai karrierjét, aki 2009-ben csalódottan a magánszektorba távozott. Amikor azonban Merkel bejelentette, hogy visszavonul a CDU éléről, Merz jelöltette magát a párt vezetői pozíciójára. 2018-ban és 2021 elején ugyan nem járt sikerrel, de a 2021-es választási bukás után már ő lett a CDU elnöke. Az előre hozott parlamenti választáson a német kereszténydemokraták a leadott szavazatok 28,5%-át szerezték meg, amivel relatíve könnyen a legerősebb politikai párttá váltak.

Merz öröme azonban nem lehet teljesen felhőtlen, mert az új német parlament összetétele nem könnyíti meg egy kormánykoalíció felépítését. A szélsőjobboldali populista AFD ugyanis az előző választáshoz képest megduplázta választási eredményét, és a szélsőbaloldali Linke párt is a vártnál jobb eredményt ért el. A kereszténydemokraták kizárták velük az együttműködést, így reálisan csak a modern történelmének legrosszabb választási eredményét elérő szociáldemokratákra vagy a szintén gyengén szereplő Zöldekre számíthatnak. Mivel a német parlamentbe csak öt párt jutott be, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták kétpárti koalíciója is többséggel rendelkezne, de nem lesz könnyű a politikailag fáradt és nagy választási vereséget szenvedő szociáldemokratákat meggyőzni, hogy kisebb partnerként részt vállaljanak a kormányzásban.

Sokat elmond a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták jelenlegi erejéről, hogy koalíciójukat egy évtizede még nagykoalíciónak volt szokás nevezni, mert a két párt közösen akkora parlamenti többséget tudott bebiztosítani. Ma közösen már csak szoros parlamenti többséget tudnak elérni, de Merznek ez is megfelel, mert a kereszténydemokraták mindenképpen el szerették volna kerülni azt, hogy a Zöldeket is be kelljen vonni a kormányzásba. Ez érthető: két párt elképzeléseit könnyebb egyeztetni, mint háromét.

Ennek ellenére nem lehet teljesen problémamentes koalíciós tárgyalásokra számítani, mert a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták pozíciói több kényes témában sem teljesen egyeznek. Az egyik ilyen az illegális migráció, mely a választási kampány legfontosabb témája volt. Merz erélyes megoldásokat ígért, főleg a Németországban illegálisan tartózkodó migránsok kitoloncolása terén. Ez azonban ütközhet az SPD pozícióival, mely szociáldemokrata pártként nem mindig híve a kemény megoldásoknak.

Abban mindenki egyetért, hogy a tárgyalások nem húzódhatnak hónapokig, mert Németországnak mihamarabb akcióképes kormányra van szüksége. Donald Trump a második világháború vége óta fennálló euroatlanti biztonsági rendszer felrúgásán dolgozik, Európának ezért gyorsan egy német kancellárra van szüksége. Németország gazdasági helyzete is sürgős gazdaságpolitikai reformokért kiált, a német vállalatok évek óta próbálnak rámutatni egyre bonyolultabb helyzetükre. Merz érzi: erélyes fellépésre van szükség, ezért legkésőbb húsvétig szeretné lezárni a koalíciós tárgyalásokat. Ez valamelyest optimistának tűnik, de itt a pillanat, hogy Merz bebizonyítsa: tényleg ő az a politikai vezető, aki képes kivezetni Németországot a jelenlegi politikai és gazdasági gödörből.