Forradalmi szellem áramlik az olajvezetékben

A Baku–Tbiliszi–Ceyhan csővezetéken a színes forradalmak szelleme áramlik majd az olajjal szemben – jövendölte egy orosz lap abból az alkalomból, hogy az azeri főváros közelében a török, a grúz és az azeri államfő jelképesen felavatta a Kaszpi-tengeri lelőhelyeket Törökország földközi-tengeri partjával összekötő, Oroszországot elkerülő, amerikai közreműködéssel létesült vezetéket.

Az 1765 kilométer hosszúságú csővezetéket az év végén helyezik üzembe, miután véget ér a tesztidőszak, illetve feltöltik kőolajjal. A vezeték kapacitása akár a napi egymillió hordó olajat is elérheti. Az ünnepségen, amelyen a vezetékbe bepumpálták a kőolaj első cseppjeit, jelen volt Samuel Bodman amerikai energiaügyi miniszter és John Browne, a BP brit olajipari vállalat vezérigazgatója is.

A kőolajvezeték beindítása egyben Azerbajdzsán és Grúzia területeinek amerikai katonák általi fokozott ellenőrzését jelenti – jegyezte meg a Kommerszant, rámutatva, hogy a Kaszpi-tengeri országokat mostantól közvetlenül bekapcsolják a világgazdaságba: a térségben nyugati társaságok bányásszák az olajat, amely a csővezetéken zavartalanul juthat a világpiacra. S ahogyan az olaj keletről nyugatra áramlik rajta, úgy terjed majd fordított irányban a színes forradalmak szelleme – írta.

Kazahsztán kinyilvánította szándékát, hogy csatlakozik a vezetékhez (a Kaszpi-tenger alatti cső építésével). Ezért az Egyesült Államok már most felettébb érdekelt Kazahsztán stabilitásában, amit Nurszultan Nazarbajev elnök tekintélyuralmi rendszere nem garantálhat. A narancsforgatókönyv minden áron való elkerülésének törekvése az ez év végi elnökválasztáson az üzbegisztánihoz hasonló vérfürdővel fenyeget, s a kazah energiahordozókra számító Nyugat aligha enged szabad folyást az ottani eseményeknek – vélte a liberális orosz lap.

Azerbajdzsánban már novemberben parlamenti választások lesznek, s a Nyugat – amely aligha tartja elég megbízhatónak a jelenlegi rendszert a csővezeték kulcsainak őrzésére – ezúttal korrekt és átlátható választást szorgalmaz (szemben a 2003. évivel, amely Ilham Aliyevnek Amerikában haldokló apja elnöki székét biztosította). ĺgy az azeri parlamentben erős ellenzék jelenhet meg, ami aztán rendszerváltozáshoz fog vezetni – latolgatta a Kommerszant, előbb-utóbb hasonló sorsot jósolva a többi közép-ázsiai köztársaságnak is.

Végül az Egyesült Államok, amelynek a Perzsa-öböl olajától való függése mérséklődik majd a Kaszpi-tengeri olaj belépésével, hozzáláthat a számlák rendezéséhez Iránnal is – tette hozzá a lap.