Megbüntették a járvány idején? Így igényelhet kártérítést az államtól! – Kérdések és válaszok

Milyen esetben vagyok jogosult a kártérítésre?
Azok a személyek kérhetnek kártérítést, akik 2020. március 12. és 2023. szeptember 15. között anyagi károkat szenvedtek el a koronavírus-járvány idején bevezetett járványügyi előírások miatt. Az anyagi károk közé tartoznak az állami hatóságok által kiszabott bírságok (például a kötelező karantén vagy a kijárási tilalom megszegése miatt), legyen szó akár helyszíni, akár jogerős döntés alapján kiszabott bírságról, valamint a karanténlétesítmények számára befizetett étkezési költségek is.

Hova kell benyújtanom a kérvényt?
A büntetések kiszabása a járvány idején három államigazgatási szerv hatáskörébe tartozott: a belügyminisztérium (mely az állami rendőrség irányításért felel), a regionális közegészségügyi hivatalok, valamit a helyi önkormányzatok (amelyek a városi és a községi rendőrségek működtetéséért felelnek). A kérvényt ahhoz a hivatalhoz kell majd benyújtani, amelyik a bírságot kiszabta. Ha tehát valakit az állami rendőrök büntettek meg, amiért például az esti órákban indokolatlanul elhagyta az otthonát a kijárási tilalom idején, akkor a belügyi tárcához kell fordulni, ha viszont a városi rendőrök bírságolták meg, akkor az illetékes önkormányzatnak kell kifizetnie a kártérítést. Ha a közegészségügyi hivatal munkatársai állították ki a büntetést, akkor az adott regionális intézményt kell felkeresni. A karanténlétesítményeknek fizetendő étkezési költségekért a belügyminisztérium felel.

Milyen formában lehet nyújtani a kérvényt?
A törvénytervezet értelmében a kérvényeknek nyomtatott és elektronikus formában is elérhetőnek kell lenniük az érintett intézményekben, illetve azok honlapjain. Ennek megfelelően a dokumentumokat személyesen és digitális formában is fel lehet adni (utóbbi esetben szükség lesz a károsult elektronikus aláírására). 

Mikortól lesznek elérhetők a kérvények?
Ez egyelőre kérdéses. A javaslatnak a kormány tervei szerint 2025. március 1-től kellene életbe lépnie, ehhez azonban az kell, hogy a parlament is jóváhagyja. Erre viszonylag nagy az esély, mivel a Covid-amnesztiák kérdésében látványos egyetértés van a koalíción belül. A javaslatot maga Robert Fico miniszterelnök terjesztette be, így bizonyos, hogy a Smer teljes parlamenti frakciója beáll a törvénytervezet mögé. Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter csütörtökön közzétett egy videót a közösségi oldalán, amelyben egyértelműen kiállt a kormányfő kezdeményezése mellett, így Fico a Hlas szavazataira is számíthat. Az SNS a kormány szerdai döntése után jelzett bizonyos fenntartásokat, de nem a kártérítések kapcsán: Peter Kotlár járványkezelési kormánybiztos elmondta, problémájuk van az „amnesztia” kifejezés használatával, mert ez arra enged következtetni, hogy az előírásokat megszegők valóban elkövették a kihágásokat, amelyeket az új törvény most kitörölne a nyilvántartásból. Kotlár szerint azonban szó sincs kihágásokról. Úgy véli, azok a személyek, akik nem tartották be a tiszti főorvos utasításait, nem követtek el semmilyen kihágást, mert abban az időszakban korlátozva voltak a szabadságjogaik. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy egy ilyen technikai részlet miatt az SNS megvétózná a törvény elfogadását. Összességében tehát elmondható, hogy a törvény nagy eséllyel jövő márciustól valóban életbe lép, addigra pedig a kérvények is elkészülnek. 

Milyen személyes adatokat kell megadni a kérvényben?
A javaslat alapján szükség lesz a kérvényező nevére, születési dátumára, lakcímére, személyi számára, telefonszámára vagy e-mail-címére, valamint a számlaszámára, ahová a pénzt utalhatják. A kérvény mellé pedig csatolni kell annak a dokumentumnak a másolatát, amely igazolja, hogy a kérvényező valóban befizette a büntetést (számla, igazolás a bírság befizetéséről, stb).

Már nincs meg a dokumentum, amellyel igazolni tudnám a bírság vagy az étkeztetés költségeinek befizetését. Ilyen esetben nem vagyok jogosult a kártérítésre?
A törvénytervezet kidolgozói számolnak azzal, hogy sokan nem tartották meg a befizetéssel kapcsolatos dokumentumokat. Ilyen helyzetben elegendő lesz csatolni egy becsületbeli nyilatkozatot arról, hogy a kérvényező valóban befizette a bírságot. A kártérítést kifizető állami szerveknek ellenőrizniük kell majd a kihágások nyilvántartásában, hogy az érintett személy valóban elkövette-e a szabálysértést, illetve valóban befizette-e a büntetést. A kormány így szűrné ki az esetleges csalókat, akik megpróbálhatnak visszaélni a kártérítés intézményével. Aki mégis erre vállalkozik, azt akár 165 euróra is büntethetik.

A törvény érinti azokat is, akiknek bírósági vagy végrehajtási szakaszba jutott az ügye?
Igen, ilyen esetben az állam azokat a költségeket is megtéríti, amelyek az eljárás során a kérvényezőt sújtották (például az ügyvéd kifizetése).

Meddig van lehetőség a kérvények benyújtására?
A javaslatban azzal számolnak, hogy a kérvények benyújtására legfeljebb a törvény életbe lépése után fél évig, vagyis 2025. augusztus 31-ig lesz lehetőség.

Mennyi idő belül kellene megkapnom a kártérítést?
Az elbíráló szerveknek a törvény értelmében a kérvény benyújtásától számítva legfeljebb 60 napja lesz arra, hogy a kártérítést kifizessék a kérvényezőknek.

Mennyibe fog kerülni az államnak a kártérítés?
A kormány elemzőinek becslései alapján a teljes kártérítési összeg mintegy 3,3 millió eurót tehet ki. Ebből a belügyminisztériumnak körülbelül 2,9 millió eurót kell majd kifizetnie, a közegészségügyi hivataloknak és az önkormányzatoknak pedig körülbelül 200 ezer eurót. Az önkormányzatok esetében a törvényhozók megjegyzik, hogy a kártérítési összeget az állam átvállalja tőlük, hiszen a járvány idején nekik is a kormány által hozott intézkedéseket kellett követniük és betartatniuk. Így 2025 augusztusa után a helyi önkormányzatok összesíthetik, pontosan mekkora összeget kellett kifizetniük, majd ezt 2025 novemberéig továbbíthatják a belügyminisztériumnak, amely támogatások formájában fedezni fogja a költségeiket.