Földet ne adjunk el!

A sajtóban olvashatjuk, hogy a besztercebányai Primachov Rt. közvetítésével egy dán vállalkozó a Csallóközben garantáltan vonzó, érdekes áron, főként Bős térségében nagyobb mennyiségű mezőgazdasági földet vásárol fel. Első pillantásra valóban csábítónak tűnhet a kedvező árajánlat, de kinek és mihez viszonyítva jók az értékesítési lehetőségek. A kevésbé tájékozott földtulajdonosok alig másfél évvel az EU-csatlakozás előtt könnyen átverhetők. Hektáronként 60–70 ezer koronát kaphatnak a legjobb bonitású földjükért. Hacsak a pénzügyminisztérium 1991/465. sz. rendeletéből indulunk ki, hektáronként legalább 100–120 ezer korona illetné meg a földtulajdonosokat. Nem beszélve arról, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal a föld értéke a tízszeresére is növekedhet, mert az uniós tagállamokban a bonitási besorolás függvényében koronára átszámítva több milliót is elkérnek egy-egy hektár termőföldért. Pillanatnyilag tehát meggondolandó, megbocsáthatatlan bűn a vagyonelherdálás, senki ne adjon el a felkínált összegért egyetlen hektár földet sem. Kivételt képezhetnek azok, akik Nagyszombat térségében a francia PSA Peugeot-Citroe#n autógyárnak adják el a földjüket, mivel a franciák négyzetméterenként 130, azaz hektáronként 1 millió 300 ezer koronát kínálnak, s ez nagyjából megközelíti az uniós normákat. A csallóközi földvásárlási hullámnak távlati következményei lehetnek, ha a dán vállalkozónak sikerülne 65–70 ezres sertéstelepet létesíteni, ez komoly kihívást jelentene a Dunaszerdahelyi járás tenyésztőinek, mert a szükséglet 25–30 százalékát is fedezhetné. A földeladásokhoz hiányzik a valódi, igazságos felvilágosító munka, a megszólított földtulajdonosok egy része könnyen bedőlhet a csábításnak, a felkínált lehetőségnek. Az eladásokat visszaszoríthatná az is, ha az érintett területeken a nagyüzemi gazdaságok felemelnék a föld bérleti díját és újabb szerződéseket kötnének a földtulajdonosokkal.

Krascsenics Géza, Nyárasd