FIGYELŐ

Anyagi kártérítést követelnek a cseh kormánytól azok a települések, amelyek közelében NATO-radarok állnak. „Közös nyilatkozatban fordulunk a kormányhoz és a védelmi minisztériumhoz, melyben anyagi kártérítést fogunk követelni településeink számára. Követeljük azokat az információkat is, amelyek bebizonyítanák, hogy a NATO-radaroknak valóban nincs negatív hatásuk az emberek egészségére” – mondta Miroslav Uchytil, a kelet-csehországi Chlumec nad Cidlinou polgármestere, miután megbeszélést folytatott a dél-morvaországi Slavkov polgármesterével. Mindkét település határában NATO-radar áll. A két polgármester kezdeményezéséhez mindkét helyen egy-egy tucatnyi falu csatlakozott. „A kormány tavaly 1,25 milliárd korona állami támogatást szavazott meg a Brdy régiónak, ahol a tervek szerint egy amerikai radarállomást építenek fel. Ennek alapján úgy véljük, hogy nekünk is jogunk van a támogatásra, hiszen nálunk már évek óta működnek a NATO-radarok, s hatásukról semmiféle hivatalos információt nem kaptunk” – fejtette ki Uchytil. „A kártérítési kezdeményezésről tudomásunk van, de a kormány semmi ilyesmire nem készül. Ráadásul mindkét régióban számos beruházás folyik, s helyzetük nem hasonlítható össze a Brdy katonai körzettel” – reagált a hírre Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős kormányfő-helyettes. „A védelmi minisztérium a települések követelését megalapozatlannak és erkölcstelennek tartja” – szögezte le Andrej Čírtek. A rádiólokátorok környékén például gondok vannak a televíziós és a rádiós műsorok vételével. „Követeljük ennek a kérdésnek a meg?oldását” – mutatott rá a polgármester. A tárca azonban semmiféle tárgyalást nem tart szükségesnek. „Csehországban évtizedek óta működnek mindenféle radarok. Még senki nem bizonyította be, hogy ártalmasak az emberek egészségére” – zárta le nyilatkozatát a védelmi tárca szóvivője. A Chlumecben és Slavkovban működő NATO-radarokat 2007-ben helyezték üzembe. Az új amerikai radar Prágától mintegy 50 kilométerre délnyugatra, a Brdy katonai körzetben épülne fel. A cseh kormány támogatja a tervet, de a lakosság 70%-a ellenzi. (kj)

Szentnek kijáró sír II. János Pálnak

Boldoggá avatása után exhumálják II. János Pál pápa földi maradványait, s a vatikáni altemplomból a Szent Péter bazilikába szállítják, és Michelangelo Pieta szobrának közelében kap sírhelyet – írta tegnapi számában a La Stampa című olasz napilap. A három évvel ezelőtt elhunyt lengyel katolikus egyházfő holttestének átszállításáról Angelo Comastri bíboros, a bazilika helynöke vezette bizottság dönt, miután II. János Pál boldoggá avatása megtörténik. A boldoggá avatás folyamatát az új egyházfő, XVI. Benedek pápa kezdeményezte két évvel ezelőtt, meg sem várva a kánonjogban kötelezően előírt öt évet, amelynek a halál és a boldoggá avatási eljárás között el kell telnie. Az illetékes vatikáni kongregáció a tervek szerint április 2-án, szerdán, Karol Wojtyla halálának harmadik évfordulóján hozza nyilvánosságra a boldoggá avatással kapcsolatos dokumentumokat, a „positio”-t. Egy évvel ezelőtt a néhai lengyel pápát már a Lateráni Szent János bazilikában „Isten szolgájának” nyilvánították. A neki tulajdonított csodák közül valószínűleg egy francia apáca, Marie Simon-Pierre Parkinson-kórból való gyógyulását veszik figyelembe a boldoggá avatásnál. Korábban XXIII. János pápa esetében történt meg, hogy a kriptából a bazilikába szállították a holttestet, és ott „oltár rangjára” emelték. Az átszállítás előtt ellenőrzik II. János Pál pápa földi maradványainak állapotát, majd egy olyan nyitott koporsóba helyezik, amelyben arcát egy viaszból készült maszk fedi. „Így lehet őt még közelebb hozni a több ezer hívőhöz, akik naponta érkeznek a világ minden tájáról a Vatikánba, hogy imádkozzanak a sírjánál” – nyilatkozta a torinói lapnak José Saraiva Martins, a szentté avatási ügyek vatikáni kongregációjának prefektusa. (MTI)