FIGYELŐ

A német Handelsblatt pénzügyi elemzők megkérdezése alapján idén az új közép-európai uniós tagok valutáinak jelentős erősödését várja, a forint kivételével. A Metzler Financial Markets elemzője szerint az első félévben különösen kiugró lesz a lengyel zloty erősödése az euróhoz képest, és a cseh és a szlovák korona felértékelődése is várható. Mindhárom valuta már a tavalyi utolsó hetekben is új árfolyamcsúcsokra emelkedett. A szlovák koronát különösen az segítette, hogy az ország novemberben belépett az euróövezet előszobájaként számon tartott ERM-II. árfolyamrendszerbe. Elemzői vélemények szerint a sorból csak a forint „lóg ki”, amelyre a Deutsche Bank szakértőinek véleménye szerint elsősorban a magyar ikerdeficit várható növekedése lehet veszélyes. Ugyanakkor mind a négy országban 4-6 százalékos GDP-növekedést várnak idén, az infláció mindenütt messzemenően ellenőrzött, ami csökkenti a tőkepiaci válság – beleértve a valuta-turbulenciák – veszélyét. A négy ország termékei mind versenyképesebbek a nyugati piacokon, és a külföldi tőkebefektetések továbbra is áramlanak. Ugyanígy tempósan érkeznek az uniós támogatások is – ez mind hozzájárul a valuták erősödéséhez. A Handels-blatt azonban rámutat: nem-csak Magyarországon lesznek választások, hanem Csehországban és Szlovákiában is, sőt Szlovákiában emellett ugyancsak magas a folyómérleg hiánya, és ezek együttesen fékezhetik a pozitív hatásokat. A WestLB elemzői és más pénzügyi szakértők szerint a térség országai közül Magyarország csak 2012-2013-ban léphet be az euróövezetbe. Lengyelországban is tolódhat a jelenleg 2009-2010-re tervezett belépés, mert az új lengyel kormány nemigen sürgeti. Csehországban sincs nagy sietség, elemzők szerint legkorábban 2010 lehet a csatlakozás éve. A „mintagyerek” Szlovákia, amely a novemberi ERM-II. csatlakozás után 2009 elején már euróövezeti tag lehet.

Népfelkelés Szíriában?

Szíria volt alelnöke népfelkelést igyekszik szervezni Bassár el-Aszad elnök uralmának megdöntésére. Abdel Halím Haddám elmondta egy arab lapnak, hogy tárgyalt a szíriai ellenzéki erőkkel. Haddám tavaly összekülönbözött a hivatalban lévő elnökkel, Bassár el-Aszaddal, és lemondott tisztségéről. Párizsba emigrált, onnan adott most nyilatkozatot. Kijelentette: Aszad elnök rendszere megreformálhatatlan, nincs más választás, meg kell dönteni. Külföldi segítséget nem szeretne ehhez igénybe venni, mert ártana az ország érdekeinek, belülről kell jönnie a változásnak. Szíriából való távozása után Haddámot kizárta soraiból és hazaárulónak nyilvánította az uralkodó Baasz Párt. Arra reagált ezzel a lépéssel, hogy Haddám megerősítette, Damaszkusznak köze volt Rafík Haríri Szíria-ellenes libanoni politikus meggyilkolásához.