FIGYELŐ

Kedvezően fogadták az erdélyi politikusok a magyar kormánynak azt az alkotmánymódosító kezdeményezését, amellyel az alaptörvényben kívánja rögzíteni, hogy a határon túli magyarság a nemzet része. Az erdélyi Krónika című napilap szerint Takács Csaba, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyaránt úgy vélekedik: elmozdulást jelent a holtpontról a magyar kormány szándéka. Takács Csaba az elmúlt tizenöt év legfontosabb nemzetpolitikai lépésének tekinti a magyar kormány kezdeményezését. Ugyanakkor hozzátette: az alkotmány tervezett módosítása semmiképp sem helyettesítheti a kettős állampolgárságot, s a magyarországi kormánypártok korábbi, elutasító álláspontjának újraértékelését sem jelenti. Tőkés László elmondta: valóban pozitív elmozdulást jelent a magyar kormány kezdeményezése, de szerinte ez inkább a magyar–magyar viszony pacifikálását, illetve a közelgő magyarországi választások előtti imázsépítést sejteti, a december 5-i népszavazás évfordulója előtt.

A gyarmatosítás pozitív szerepe

A franciák 64 százaléka üdvözli a francia nemzetgyűlés által a gyarmatosítás pozitív szerepéről februárban elfogadott törvényt, amely heves közéleti vitát robbantott ki Franciaországban. A Le Figaro című napilapban közzétett friss közvélemény-kutatás eredményei szerint ennyien helyeslik a törvényt, amely a francia iskolákat az észak-afrikai francia jelenlét „pozitív szerepének” oktatására kötelezi. A megkérdezettek 29 százaléka ellentétes véleményt vall, és 7 százalékuk nem nyilatkozott. Az ellenzéki szocialisták által kedden a nemzetgyűlés elé terjesztett módosítás a megjegyzést törölte volna a Franciaország gyarmatosító múltjáról szóló februárban megszavazott törvényből, de ezt konzervatív kormánypárti képviselők elutasították. A törvényt korábban megszavazó ellenzék a módosítást emberi jogi szervezetek, történelem tanárok és nem utolsósorban Abdel-Azíz Buteflika algériai államfő tiltakozását követően terjesztette be. A felmérés alapján elsősorban az alacsonyabb végzettségűek helyeslik a törvény bevezetését. Az alkalmazottak 72 és a munkások 69 százalékával szemben a középvezetőknek csak 45 százaléka támogatja a kezdeményezést. „A franciák úgy ítélik, hogy a parlamenti többség célja nem a gyarmatosítás apológiája volt, hanem csak azt szeretnék, hogy a tankönyvek ne rejtsék el annak pozitív oldalait” – véli Stéphane Rozes, a CSA közvélemény-kutató intézet igazgatója.