FIGYELŐ

Bár a megfigyelők szerint a francia „külvárosok lázadása” nagyjából véget ért, az autógyújtogatás nem szűnt meg, mivel az speciális francia jelenség. Az AFP irodái által végzett összehasonlító vizsgálat szerint Franciaország az egyedüli európai ország, amelyben ez a jelenség ilyen méreteket ért el. Az erőszak e formája igen csekély mértékben terjedt át Belgiumra és Németországra. A francia rendőrség közlése szerint az autógyújtogatások száma „visszaesett a megszokott színvonalra” – vagyis a napi mintegy száz elégett gépkocsira. Ez azt jelenti, hogy a „megszokott” ütemben is évente 36 ezer gépkocsi válik a lángok martalékává Franciaországban. A francia biztosító társaságok szövetsége szerint évente 50 ezer autó ég el, ideértve a véletlenül bekövetkező autótüzeket is. „Békés időkben” a csúcs Szilveszter éjszakája: 2001-ben ekkor 388, 2003-ban 324, tavaly 333 jármű lángjai melegítették az utcákat. Sébastien Roché biztonsági szakértő szerint a jelenségnek több magyarázata is van. Egyfelől egy autó felgyújtásának vannak „ünnepi” vonatkozásai. Másrészt ez olyan tett, amely a külvárosi bandák szemében a „területi határokat” is kijelöli, mind a tűz pillanatában, mind azt követően, mivel a tűz nyomot hagy az aszfalton. Michel Wieviorka, a Társadalomtudományi Tanulmányok Intézetének igazgatója úgy látja, hogy az autók felgyújtása „a társadalom kisemmizettjeinek reakciója”. A tizenöt éve tapasztalható jelenséget azokhoz a „rodeókhoz” hasonlítja, amikor a fiatalok nagy teljesítményű autókat loptak el, hogy aztán maximális sebességre kapcsoljanak velük – majd elégessék őket.

Titkos iratok a vietnami háborúról

A vietnami háború és az amerikai–szovjet hidegháborús szembenállás eseményeihez szolgálnak részletekkel az amerikai nemzeti levéltár titkosság alól feloldott dokumentumai. A CNN hírtelevízió szerint az ötvenezer oldalnyi iratból 41 ezer oldal a vietnami háborúval kapcsolatos. A sajtó kiemeli, hogy Richard Nixon elnök azután is a közvélemény félrevezetésén ügyködött, hogy fény derült titkos kambodzsai háborújára. „A nyilvánosság előtt mondunk egy dolgot, de valójában mást csinálunk” – mondta munkatársainak Nixon 1970-ben, egy hónappal azután, hogy nyilvánosan is elismerte az észak-vietnami erőket Kambodzsában üldöző műveleteket. A dokumentumok szerint Nixon elnököt és munkatársait nagyon aggasztotta az 1968-as My Lai-i vérengzés, amelyben amerikai katonák vietnami polgári személyeket gyilkoltak meg, mivel egyre növekedett az amerikai közvélemény elégedetlensége a háború miatt. (MTI)