FIGYELŐ

Nagyon megtépázta a cseh pártok népszerűségét a mintegy három hónapig elhúzódó kormányválság, amely a volt szociáldemokrata kormányfő, Stanislav Gross zavaros családi pénzügyei miatt tört ki – derül ki abból a felmérésből, amelyet májusban végzett a Társadalmi Kutatások Központja. Az eredmények szerint gyakorlatilag minden parlamenti párt népszerűsége csökkent, miközben tíz százalékkal emelkedett azok aránya, akik egyetlen pártra sem adnák le szavazatukat. Ugyanakkor csak a megkérdezettek 49 százaléka állítja, hogy biztosan elmenne választani. Az emberek 25 százaléka biztosan bojkottálná a választást, további 25 százalék mérlegeli ezt a döntést. „Nyilvánvaló, s a májusi felmérés eredményei ezt egyértelműen jelzik, hogy az embereket elkedvetlenítette az elhúzódó kormányválság, s részben kiábrándultak a nagypolitikából” – mondta Miroslav Mareš politológus. Szerinte a lakosság többsége úgy véli, a politikusok elsősorban személyes érdekeiket védik, s azokat helyezik előtérbe tevékenységük során, nem pedig az ország érdekeit. Ha most rendeznék a képviselőházi választásokat, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt győzne 29,4 százalékos támogatottsággal, a második helyen ugyancsak ellenzéki erő, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja végezne 16,4 százalékkal. A kormányzó Cseh Szociáldemokrata Pártot az emberek 11,4, a koalíciós Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppártot pedig 6,2 százaléka választaná. A harmadik koalíciós párt a Szabadság Unió–Demokratikus Unió 1,1 százalékos támogatottsággal be sem jutna a parlamentbe. Érdekes, a legnagyobb mértékben – 4-5 százalékkal – az ellenzéki polgári demokraták, valamint a koalíciós kereszténydemokraták támogatottsága esett. A szociáldemokraták és a kommunisták népszerűsége maradt az áprilisi szinten. Jiří Paroubek új szociáldemokrata kormányfő a média szerint „jól teszi” a dolgát, s nem adott okot komolyabb bírálatra. (K. J.)

NYEZAVISZIMAJA GAZETA

Kertész Imre orosz nyelvű esszékötetéről közölt recenziót a lap, kiemelve, a Nobel-díjas író pusztaságot látott a kommunizmus összeomlása utáni Kelet-Európában is. Kertész katasztrófafogalmába nemcsak a holokauszt tartozik, bár az a tetőzése, hanem a „második nagy európai totalitárius birodalom”, a szocialista összeomlása is – jegyzi meg Balla Olga, A száműzött nyelv (Jazik v izgnanyii) című esszékötetet ismertetve. A posztszocialista világ Kelet-Európában éltető értékek nélküli pusztasággá változott. A „kivívott” szabadság, amiért a szocialista tábor barakkjainak egykori foglyai jóformán semmit sem tettek, győzelem helyett újabb vereséggé vált. A „győztesek” nem tudják, mihez kezdjenek magukkal – ecseteli az író felfogását.