Középtávon Irán legalább akkora destabilizáló tényezővé válhat a rendkívül érzékeny közép-közel-keleti térségben, mint a választások előtt álló Irak, ha ott a lehetséges forgatókönyvek közül a legrosszabbak jönnek be.
Feszültséggerjesztés
Irán azt állítja, atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, így joga van az urándúsításra. Az EU azt mondja, bizonyítsa be, hogy programja békés (NAÜ-ellenőrzések), különben a BT elé terjeszti az ügyet, szankcionálás céljából. És egyre-másra haladékokat ad Iránnak, amely élvezi, hogy szinten tarthatja a feszültséget. El-Baradei szerint is az orosz javaslat elfogadása jelenthetné a legjobb kompromisszumot: az urándúsítás utolsó szakaszát végeztesse Oroszországban, hogy mentesüljön a gyanú alól. Mint ismeretes, Moszkva nyakig benne van az iráni atomerőművek építésében-fejlesztésében. Irán egyelőre erre sem hajlandó.
Mellesleg: az EU-nak, ha komolyan veszi elveit és önmagát, már hetekkel ezelőtt szankciókat kellett volna kezdeményeznie Irán ellen, amikor Ahmedinezsád azt mondta, Izraelt el kell törölni a Föld színéről. Volt tessék-lássék nemzetközi felháborodás, más semmi. Ahmedinezsád azóta többször megismételte szavait, amilyeneket egy államfő a civilizáció legalsóbb fokán sem ejthetne ki a száján. Ez nyílt fasizmus, a nemzetközi jog durva megsértése, a nemzetközi közösségnek az ilyesmit nem szabadna tolerálnia.
Irán pillanatnyilag minimális hajlandóságot sem mutat a megegyezésre. Sőt: folytatja az atomtöltet hordozására alkalmas, Izrael és Európa területét elérni képes Sahab–3 rakéták fejlesztését. Hétfőn bejelentette, újabb, „saját tervezésű” atomerőművet épít, s az elkövetkező években további húsz atomreaktor építésével számol. A magát jogosan fenyegetve érző Izrael a napokban olyan, az USA-val közösen kifejlesztett rakétát próbált ki sikeresen, amely képes a Sahab–3 megsemmisítésére. Saron kormányfő december elsején közölte: Izrael sosem fogja megengedni, hogy Iránnak atomfegyvere legyen. Hozzátette: mielőtt Izrael katonai eszközhöz nyúlna, megpróbálja felhasználni a diplomácia nyújtotta összes lehetőséget.
Ha véglegesen kudarcot vallanak az EU–iráni tárgyalások, a zsidó állam tényleg nem fogja megengedni, hogy Iránnak atombombája legyen. 1981-ben az akkori kormányfő, Begin utasítására az izraeli légierő lebombázta az iraki – Szaddám volt az elnök – Oszirak atomközpontot, a gyanú ugyanaz volt, mint most Irán esetében. Márpedig a katonai lenne a lehető legtragikusabb megoldás a térségben kialakult viszonyokat tekintve. A feszültség pillanatokon belül hihetetlen mértékben eszkalálódna, főleg ha belegondolunk, melyik oldalon ki mindenki kényszerülne arra, hogy belefolyjon az eseményekbe.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.