Farsang után böjt?

Szögezzük le: a BMG Invest nem banki jellegű pénzintézet. Botránya kapcsán a miniszterelnök egyértelművé tette, ha kiderülne, hogy új tulajdonosa képtelen kifizetni a betéteknek megfelelő összeget, az állam nem vállalja a több mint százezer ügyfél kártalanítását. Az elbizonytalanítottak zöme ezúttal is olyan kisember, aki többnyire nehezen összekuporgatott pénzecskéjét abban a reményben helyezte el a vállalkozás kiterjedt fiókhálózatának valamelyikénél, hogy a társaság ígéretének megfelelően havonta felveheti a betétének megfelelő hozamot, mondván, néhány százas, esetleg ezres jól jön a kis nyugdíjhoz. A kisnyugdíjas általában nem olvas gazdasági elemzéseket, és mindaddig nem hallja meg a magas hozamokat ígérő társasággal szemben óvatosságra intő figyelmeztetéseket, amíg saját bőrén nem tapasztalja meg az óvatosságra intők igazát. A B.M.G. Invest háza tájáról kiszivárgó információk alapján félő, azoknak lesz igazuk, akik azt jósolják: a betéteseinek fényűzően drága (és meggyőző) reklámokkal megvásárolt bizalmával együtt pénzük is odalesz. A bűnbakkeresők most dúskálhatnak az érvekben. Nem úgy a kormány. Neki azon kívül, hogy felsorolja, az utóbbi években milyen pénzpiacot szabályozó törvénymódosításokat hajtott végre, hogy miképpen szigorította a bankokról, a kollektív befektetésekről és az értékpapírokról szóló törvényeket stb., nem marad sok érv a tarsolyában. A pénzét elveszítő kisembernek hiába magyarázza, hogy másképp viszonyul az állam által felügyelt bankhoz, mint egy banki engedéllyel nem rendelkező társasághoz. Az egy takarékpénztár szolgáltatásain „nevelkedett” idősebb korosztály tagjai (a B.M.G. Invest ügyfeleinek jó részét ők teszik ki) számára az ígért magas kamat érthetően csábítóbb a bankok alacsony (de biztos) kamatainál. Az ellenzék most vádolhatja Dzurindáékat: képtelenek megvédeni az állam polgárait. Ez annyiban igaz, hogy nem voltak képesek megakadályozni a betéteket nyilvánvalóan banki engedély nélkül beszedő cégek tevékenységét. Csakhogy míg az átlagember helyzeténél fogva ritkán van tisztában a megtakarításaiért küzdő pénzintézetek, társaságok közti különbséggel, az ellenzéki politikusok nagyon is tisztában vannak vele. Az ő érvelésükből kilóg a lóláb; a választási szavazatokért küzdenek. A pénzét netán elveszítő B.M.G. Invest ügyfelét ez kevéssé érdekli. Egy biztos: ha a kormány csak egyszer magára vállalná ilyen társaságok veszteségeit, olyan lavinát indíthatna el, amelynek az egész ország károsultja lenne. Mert csődgyanús társaságból, sajnos, nincs hiány.