Eurót a hajléktalanoknak

A pénzügyminisztérium az elmúlt években mindent megtett azért, hogy a hazai lakásépítést és -felújítást a lehetőségek szerint az állam minél kisebb pénzösszeggel támogassa. A lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek korábban évente 6 ezer koronás támogatást nyújtottak, jövőre ez már csak 2 ezer korona lesz. Nincs sokkal jobb helyzetben az Állami Lakásfejlesztési Alap sem. Megszüntetni ugyan nem sikerült, a pénzügy azonban mindent megtesz azért, hogy a törvényes kiskapukat kihasználva a lehető legkevesebbet fordítsa erre a célra. Tudják, a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett képtelenek lennének megváltoztatni az alapról szóló normát, ezért legalább a törvény adta lehetőségekben mentek el a végsőkig.

Az alapról szóló jogszabályban ugyanis benne van, hogy az általa folyósított hiteleknek a kamatja nem lehet magasabb a jegybanki alapkamatnál. Jövőre így az alap csaknem összes programjának a kamatja a jegybanki alapkamattal lesz egyenlő. Sokáig azzal hitegettek bennünket, hogy a lakás-takarékpénztárakkal és az Állami Lakásfejlesztési Alappal szemben a jövő a jelzáloghiteleket nyújtó pénzintézeteké. Az elmúlt időszakban ugyan ezek esetében is lefaragták az állami támogatást, ám a kamatok csökkenésének köszönhetően egyre többen juthattak hozzá ehhez a hitelformához. Hamarosan azonban ennek a népszerűsége is csökkenhet. Néhány pénzintézet már most emelte a kamatjait. A jelzáloghitel ugyanakkor az a hitelforma, amelynek esetében az ügyfelek a leginkább megsínylik a kamatemelést. Negyedszázalékos emelés például egy egymillió koronás hitelnél több mint 50 ezer koronával is megemelheti a törlesztést.

Ha eltekintünk a pénzügyminisztérium folyamatos lefaragásaitól, akkor 2007 és 2013 között nagyjából 66,1 milliárd koronát fordíthatnánk lakások felújítására. ĺgy ha a pénzügy már nem csökkentené tovább az állami támogatások mértékét, és a lakosság bevételei tovább nőnének, akkor is csak a 21. század közepére sikerülne felújítani valamennyi lakást. Az említett összegre azonban valószínűleg nem lesz szükség, hiszen addig a házak egy része lakhatatlanná válik.

A pénzügy a lefaragásokat az euró mihamarabbi bevezetésével magyarázza, amihez a legszigorúbb költségvetési megszorításokra van szükség. ĺgy ugyan pár éven belül többen hajléktalanná válnak, ám az Ivan Mikloš vezette tárca azzal vigasztal bennünket, hogy ők legalább már euróban kapják a szociális segélyt.