EU-támogatás – karnyújtásnyira

Kétezerre ígérték, de csak idén indul az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési előcsatlakozási programja, a Sapard. A késés oka viták tárgya, brüsszeli politikai körökben sokan az ottani adminisztrációt hibáztatják, de tény, hogy a tagjelölt országoknak is fel kellett készülniük rá. A program ugyanis a nagy uniós támogatási programokat követi, és a szigorú eljárás főként az általában sokkal lazább ügyintézéshez szokott nemzeti menedzsmentek számára okozott nagy problémát. Ez egyben kihívás is, az EU-ban a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások ilyen procedúra szerint érkeznek, vagyis aki most felkészül, a csatlakozás után nagyobb eséllyel tud támogatáshoz jutni. Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert bizony a Sapard program csak kis részben tudja kielégíteni az eddigi felfokozott érdeklődést.

A programra ugyanis sokan várnak, de csak keveseknek jut belőle. Ennek egyik oka, hogy éves kerete 18,6 millió euró, ami a 25 százalékos szlovák költségvetési hozzájárulással együtt is csak egymilliárd korona, ami a töredéke az állami dotációs rendszer költségvetésének. Ráadásul a pályázás nagyon szigorú rend szerint történik, s ez szintén sokak kedvét elveszi. Idén a helyzet annyival jobb, hogy a 2000–2002-es pénzekre lehet pályázni, vagyis háromszoros keret áll rendelkezésre. Az idő sürget, mivel az EU kormányaként működő Európai Bizottság döntése alapján 2003 végén az addig megmaradó pénz egyszerűen elveszik. ĺgy lényegében a pályázatok elbírálására, a megítélt pénz elköltésére és az ígért vállalások ellenőrzésére csak másfél év lesz; ez komolyabb beruházások esetében nagyon rövid idő. A program lebonyolításáért felelős Sapard-ügynökség ezt egyelőre úgy kezeli, hogy idén gyors, május, illetve június végén záruló fordulókat hirdet meg. Ez persze azt is jelenti, hogy igazán csak azoknak van esélye, akik már eddig is készítgették a pályázataikat.

Kérdés viszont, hogy ki és mire kérhet támogatást ebből a forrásból. Ebből a szempontból a legfontosabb információforrás a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, amelyet általában csak Sapard tervként emlegetnek. Tartalmazza a támogatásra javasolt ágazatokat, ezeken belül a tevékenységeket, de ezek is csak bizonyos járásokra érvényesek. Ezt olvasgatva találunk jó néhány furcsaságot. Azon kívül, hogy teljességgel hiányzik belőle a sertés- vagy a szarvasmarha-tenyésztés, kérdéses például, milyen értelme volt a Dunaszerdahelyi járás számára felkínálni juhsajtkészítő technológia megvásárlásának, vagy akár gyógynövényültetvényekhez csatlakozó tisztítók és csomagolók létesítésének lehetőségét. A Sapard program ugyanis elsődleges szempontként kezeli, hogy nem új kapacitások kialakítását támogatja, hanem a meglevők versenyképességét fokozza. A még a Mečiar-kormány idején a földművelésügyi minisztérium által kidolgozott és Brüsszel elé terjesztett tervben a vidéki turizmussal is csak a mezőgazdasági termelők foglalkozhatnak, szemben például a magyarországi Sapard tervvel, amely minden vidéken élő számára támogatást biztosít ezen a címen. A furcsaságok ellenére a Sapard tervvel érdemes megismerkedni, hiszen az uniós belépés előtt egy ugyanilyen szerkezetű új terv készül, amely már valóban tartalmazza majd az összes mezőgazdasági ágazatot. Sőt, mivel ma már a nyilvánosság is nagyobb beleszólási lehetőséggel rendelkezik, remélhetőleg a vidékfejlesztés sem csak a mezőgazdaság érdekeinek kielégítéséből áll majd.

A Sapard program megnyitásáról szóló örömteli hírrel kapcsolatban tudni kell, hogy ez még csak a kezdet, az elkövetkező hónapokban csak a terv első felére lehet pályázni. Ennek oka az úgynevezett akkreditáció, vagyis az a folyamat, amikor az Európai Bizottság mezőgazdasági főigazgatósága az utolsó részletig megítéli, mennyire megbízhatóan és átláthatóan osztják a tagjelölt országok az uniós támogatást. Ez szinte minden ország számára nagy falatnak bizonyult. Ezért tavaly ősszel úgy döntöttek, hogy a megnyitás érdekében első lépésben csak a program egy részét akkreditálják. Ezt az tette lehetővé, hogy a Sapard program kilenc fejezetre, úgynevezett intézkedésre osztódik. Első lépésben ötöt akkreditáltak. Mivel minden intézkedés esetén pontosan meghatározott, mennyi jut rájuk a rendelkezésre álló 18,6 millió eurós éves keretből, elmondhatjuk, hogy az első körbe a termelő jellegű, nagy keretet tartalmazó intézkedéseket sorolták be. Az akkreditált részek között található az 1. számú intézkedés. Ez a mezőgazdasági üzemekbe szánt beruházásokat illeti, de ebbe konkrétan csak a juh, a baromfi, illetve a zöldség, a gyümölcs és a speciális növények kerültek bele. A 2. számú intézkedés élelmiszeripari támogatásokat oszt. A sort egyelőre a 4a. számú intézkedés folytatja, amely a vidéki tevékenység diverzifikálása címet viseli. Ide főként a mezőgazdasági termelők által folytatott idegenforgalom tartozik. Az 5. számú intézkedés keretében az erdőgazdálkodás szintjének javítására kérhető támogatás. Végezetül a 7. számú intézkedés a kataszterek újramérését támogatja.

A Sapard program fennmaradó fe-lének akkreditálását az év második felére ígérik. Az itteni intézkedések alapján önkormányzatok kérhetnek majd pénzt helyileg jelentős épületek felújítására, képzéseket fizetnek majd, illetve nagy értékesítési szövetségek alapíthatók.

A program a termelő jellegű beruházásoknál 50 százalékos, a nem termelőknél (önkormányzatok, képzések) 100 százalékos támogatást ad. Akik viszont hozzászoktak a szlovák mezőgazdasági dotációs rendszerhez, most viszont a Sapard program iránt érdeklődnek, jó, ha előre számolnak az eltérő finanszírozási renddel. A támogatást ugyanis csak az adott projektum lezárása után folyósítják, miután részletesen ellenőrizték a vállalt kötelezettségek teljesítését. ĺgy tehát a pályázónak lényegében teljes egészében finanszíroznia kell az akcióját. Mivel ez szinte mindenkinek komoly nehézségeket okoz, egy olyan kompromisszum körvonalazódik, hogy az akciókat ütemekre lehet majd bontani, majd ellenőrzésük után kerül sor a kifizetésekre.