Mivel igen tiszteletre méltónak tartom abbéli igyekezetét, kedves miniszter asszony, hogy a csökkentett munkaképességűeket és a fogyatékkal élőket is emberi sorba óhajtja emelni, okulásképp közzéteszek most egy nem éppen szívderítő történetet; egyet azok közül, mely bár „élet-írta történet”, sosem fogják filmre vinni.
Esély és egyenlőség
A főhős – nevezzük Áginak – csípőficammal született, ami lehetőségeit lényegesen leszűkítette. Mint raktáros helyezkedett el egy pozsonyi cégnél, ennek munkásszállóján élt férjével és kisfiával. Amikor másodízben is anyasági szabadságra ment, a cég egyszerűen felbontotta vele a szerződést, és mivel nem volt többé alkalmazott, a szülést követően a szolgálati lakásból is kitették. Férje elhagyta, nem volt munkája, nem volt hová mennie. Közben a látása is romlani kezdett, míg végül teljesen munkaképtelenné vált. Bár szorgalmasan kilincselt a hivataloknál, mindössze annyit sikerült elérnie, hogy megfenyegették: intézetben helyezik el a gyermekeit, ha nem talál munkát és lakást, a munkaügyi hivatal alkalmazottai pedig egyre szorgalmazták, hogy vállaljon fizikai munkát.
Ismerősöknél húzták meg magukat, alkalmi munkából, takarításból tartotta el a két gyermeket, mert apjuk hallani sem akart róluk többé – és várták a szebb holnapot.
Az meg csak nem jött el, pedig volt közben néhány kormányváltás, változott a szociális ellátás rendszere, szép törvények és még szebb álmok születtek. Csak Ágin nem tudott segíteni senki; mintha törvényen kívülivé vált volna.
Nem akarom elkeseríteni, kedves miniszter asszony, de kapásból legalább fél tucat további olyan esetet tudnék felsorolni, amikor a család-, a szociális, a munkaügyi, sőt az esélyegyenlőségről szóló törvények is hirtelenjében érvényüket veszítették, és helyüket a bürokrácia és a korrupció vette át (mert az orvosi szakvélemények még mindig megvásárolhatók).
Ági gyermekei közben felnőttek, és ha jogállamról, esélyegyenlőségről és az emberi méltósághoz való jogról esik szó előttük, elhúzzák a szájukat. Számukra mindez ismeretlen kategória.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.