Értelmiségi elit képzése

Felmerült például a magyar–szlovák határon átnyúló együttműködés lehetséges regionális stratégiáinak megvitatása, a kis- és középvállalkozások előtt nyíló lehetőségek áttekintése, informatikai adatbázisok kiépítése, oktatási és kulturális háttérintézmények kialakítása, Dél-Szlovákia erőteljesebb infrastrukturális fejlesztése...

Első alkalommal a nemzeti kisebbségi intézményrendszer finanszírozása került terítékre.

Az előadásokat követő vitában felmerült, hogy a támogatások rendszerébe a jövőben nagyobb kiszámíthatóságot kellene beépíteni. Az oktatás frontján ez a normatív jellegű támogatások rendszerét jelenthetné. Tehát minden intézmény az általa oktatott diákok számának függvényében számíthatna támogatásokra. A tudományos műhelyek esetében pedig időszerű lenne egy akkreditációs rendszer kialakítása. Ennek megvalósítása érdekében már történtek lépések a Magyar Tudományos Akadémia elnöki bizottságában. A Magyar Tudományosság Külföld ön testülete, ahol egyébként a felvidéki tudományosságot képviselem, már kidolgozta egy akkreditációs rendszer elemeit. Ennek segítségével az egyes tudományos műhelyeket be tudnánk sorolni az ott tevékenykedő szakemberek tudományos fokozatai szerint. Továbbá figyelembe vennénk a műhely publikációs tevékenységét a vezető nemzetközi szakfolyóiratokban, nemzetközi tudományos társaságok konferenciáin, valamint a műhely szereplését a különböző nemzetközi tudományos pályázatok elnyerésében.

Az értelmiségi találkozók egyik társrendezője a Szlovákiai Magyar Professzorok Klubja. A klub összefogja a mintegy 150 szlovákiai magyar egyetemi tanár, docens és akadémiai doktor tevékenységét, amelyet főleg a felvidéki magyar egyetemi oktatás és elitképzés érdekében fejtenek ki. A klub egyik fő tevékenységi köre a Selye János Kollégium munkájának támogatása. Főleg a jelentkező pályázók munkáinak elbírálásáról, valamint a felvételik lebonyolításáról van szó. De jelentős munka a tutoriális képzés biztosítása is.

Manapság nagyon gyakran hallunk a tudásalapú társadalomról, a tudásalapú gazdaságról. Ezért örvendetes, hogy a fiatal egyetemi hallgatók és doktoranduszok körében is jelentős presztízsnek örvend az értelmiségi életvitel és szerepvállalás. Mondhatom ezt jó érzéssel az elitképző kollégium kuratóriumának elnökeként, annak kapcsán, hogy a következő tanévre több mint hetvenen jelentkeztek a tizenhárom meghirdetett helyre.

A szerző tanszékvezető egyetemi tanár