Elmozdulás az uniós alkotmányozási vitában?

Berlinben azt fontolgatják, hogy változtatnának az Európai Unióban alkalmazandó kettős többség elvének módozatain, ami megkönnyítené az európai alkotmány elfogadását a tervezetet jelenleg ellenző országok részéről. Az alkotmányozási folyamat decemberben Brüsszelben futott zátonyra, miután Lengyelország és Spanyolország ellenezte a kettős többség elvének módozatait. Az alkotmány tervezetét kidolgozó konvent javaslata szerint az Európai Unió miniszteri tanácsában a döntés csak úgy lenne érvényes, ha az előterjesztést a tagállamok egyszerű többsége támogatja, s egyben az EU-ban élő lakosság minimum 60 százalékát is képviseli ez az országcsoport. Egybehangzó vélekedések szerint Németország és Franciaország azért támogatta ezt a formulát, mert el akarja kerülni, hogy a kisebb országok alkalmanként a blokádpolitika eszközével éljenek a „nagyokkal” szemben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy tudja, Berlin nem ellenezné, ha az első küszöböt megemelnék, a másikat pedig csökkentenék, azaz: az egyszerű többségnél valamivel több kellene, de a többségbe kerülő országoknak nem kellene az EU-lakosság legalább 60 százalékát képviselniük. A Focus című müncheni hírmagazin arról ír, hogy a belépő országok még mindig komoly hiányosságokkal küzdenek, az első számú problémás eset Lengyelország. Erre utal az az 57 oldalas jelentés, amelyet az Európai Parlament a napokban tárgyal. A jelentésben az áll, hogy Lengyelország még mindig komoly hiányosságokat mutat fel a korrupció leküzdésében és igazgatási téren. Mindez azt is eredményezheti, hogy a Brüsszel segítségére szoruló lengyel mezőgazdaság nem kapna pénzt.