Einsteinnek ismét igaza volt

Először sikerült két kutatónak megmérni a gravitáció sebességét. A mérföldkőnek számító kísérlet során kiderült, hogy a gravitáció sebessége megegyezik a fénysebességgel, ami azt jelenti, hogy Einstein általános relativitáselmélete újabb sikeres kanyart vett.

Ed Fomalont és Szergej Kopejkin a Jupiter segítségével végezte el a méréseket. "Mi vagyunk az elsők, akik ismeri a gravitáció sebességét, mely a természet egyik alapvető állandója." – mondta a két kutató.
Isaac Newton azt gondolta, hogy a gravitáció hatása pillanatnyi, ám Einstein azt feltételezte, a gravitáció fénysebességgel utazik. Ennek alapján dolgozta ki 1915-ben általános relativitáselméletét.

A fénysebességű gravitáció azt jelenti, hogy amennyiben a Nap hirtelen eltűnne a naprendszer középpontjából, a Föld mindössze 8,3 percig maradna keringési pályán - azaz pontosan annyi ideig, amíg a fény a Napról a Földre érkezik. Aztán, hirtelen megszűnne a gravitáció, a Föld pedig egyenes vonalban kilőne az űrbe.

A kutatók elmondása szerint a fénysebességű gravitáció nagyon fontos a különböző kozmológiákban, ahol az univerzumnak több térbeli dimenziója van, mint az általunk megszokott három. Ezen elméletek némelyike azt sugallja, hogy a gravitáció képes útrövidítéseket tenni a magasabb dimenziókba, így úgy tűnik, mintha a fénynél is gyorsabban utazna anélkül, hogy megsértené az általános relativitáselméletet.

A gravitáció mérésének egyik módja a gravitációs hullámok észlelése - apró fodrozódások a téridőn-, melyek az egyre gyorsuló tömegekből erednek. Eddig azonban senkinek sem sikerült észlelni őket.

Ezért Kopejkin más módszert választott. Újragondolta az általános relativitást, hogy kifejezze egy mozgó test gravitációs mezejét tömegének, sebességének és a gravitáció sebességének kapcsolatában. Ha meg tudjuk mérni a Jupiter gravitációs mezejét, miközben ismerjük tömegét és sebességét, ki tudjuk számítani a gravitáció sebességét.

2002 szeptemberében a két kutató számára elérkezett a várva várt pillanat, hiszen az óriásbolygó egy kvazár előtt haladt el, mely fényes rádióhullámokat bocsátott ki magából. Fomalont és Kopejkin összesítette a föld legtöbb rádióteleszkópjának méréseit, azokat a változásokat, melyek bekövetkeztek a kvazár pozíciójában, miközben a Jupiter gravitációs mezeje meghajlította a kibocsátott rádióhullámokat.

Mindebből kidolgozták, hogy a gravitáció fénysebességgel mozog. Aktuális számuk 0,95-ször akkora, mint a fénysebesség, ám igen nagy hibaszázalékkal, ami körülbelül plusz-mínusz 0,25. Eredményeik leszűkíthetik az extra dimenziók számát és méretét. Ám a szakértők szerint ez a közvetett bizonyíték - mármint a fénysebességű gravitáció – már maga is lehengerlő.