Együttműködés-keringő

A két párt más-más motivációkat láthat az egyeztetések folytatására, a folyamat megakadása, lelassulása, vagy felgyorsulása pedig elsősorban a szlovák belpolitikai fejleményektől függ.

Az utóbbi évek fejleményei, a párbeszéd megszűnése rámutatott, hogy a pártlogikának, az egyezkedésnek kevés köze van az összefogás gondolatához, annál több a hideg logikához. A Hídnak eddig minden alkalommal bevált a különutas forgatókönyv, mindig átugrotta a parlamenti küszöböt, igaz, a 2010-es választáson kívül mindig a várakozásokat alulteljesítve. Most a kormány része, a Sieť lemorzsolódása után erősebb pozícióban, mint a valós támogatottsága. A Hídnak vannak ugyanakkor problémái, a szlovák bázis körében hitelességi problémákkal küszködik, de ami ennél is fontosabb, a helyi beágyazottsága továbbra is gyenge. A Híd a jövő évi megyei választásokon (csakúgy, mint négy éve), elsősorban a koalíciókötésre összpontosít majd, a kérdés az, hogy kivel és „mennyiért” – azaz lehetőleg nem túl drágán.

Az MKP számára nem a régiók jelentik a gondot, viszont súlyos teher a parlamenti képviselet hiánya. Ha nem tudja elhitetni szavazóival, hogy van értelme rá voksolni, akkor nem tudja növelni a szavazóbázisát, illetve a megtartása is kérdéses. A felmérések is igazolják a stagnálást. Tehát van értelme együttműködésről beszélni, különösen akkor, ha – mint azt a magyar–magyar fórum után látni – a közvélemény döntő része elfogadná ezt.

Tehát mind a két párt akarhatja az együttműködést, de más-más motivációtól vezérelve tehet gesztusokat. A Híd viszont most rövid távon gondolkodik, az MKP számára ellenben akkor van értelme a közösködésnek, ha hosszú távra szól. Egyetlen találkozó nem elég arra, hogy kialakuljon a kölcsönös bizalom és a megfelelő légkör. Folyamatos egyeztetésekre van szükség és főleg valamiféle írásos szerződésre, de ettől mindkét párt ódzkodhat – már csak azért is, mert alkupozícióik nagyban függnek attól, mennyire stabil a szlovák politika és a kormány.

Minél jobban működik a Smer–SNS–Híd trió, annál biztosabb, hogy kitölti a négy évét, ebben az esetben pedig a Híd (amely tényleges erején meghaladó pozíciókkal rendelkezik) biztonságban érezheti magát, és semmi nem kényszeríti hosszú távú alkukra. A megyékben azonban ettől függetlenül is szívesen egyezkedik. Az idő ugyanakkor az MKP ellen dolgozik, hiszen minél inkább megmutatkozik, hogy a párt önmagában nem túlságosan életképes, annál égetőbb problémaként jelentkezhet a szövetséges keresése.