Egyesített nemzetek

Nyilvánvaló ugyanis, hogy az ilyesmi konfliktust terem. Ha a szűk családi kör a szeretet okán nem csinál is egy ilyen szereptévesztésből ügyet, a tágabb környezetben biztosan nem hagyják szó nélkül. Minimum hóbortosnak, maximum úrhatnám ellenségnek lesz minősítve az „elkövető”, akinek aztán odavissza el kell majd viselnie (családtagjaival együtt) – vagy nem – az efféle minősítések nyomán gerjedő konfliktusokat.

Tetszik, nem tetszik, a komoly vagy épp csak komolykodó háttérelemzéseken kívül kétségkívül egy ilyen olvasata is lehet a szlovák–magyar (magyar–szlovák) állampolgársági hidegháborúnak, amelynek a magyar térfélen hangoztatott lényege, hogy egy huszárvágással egyesítve lett a nemzet! A szlovák oldalon ugyanez a válaszlózung, azzal a különbséggel, hogy a szlovák nemzet egyesítéséről hirdetik az igét.

A nemzeteknek, mint olyanoknak meg az ominózus egyesülési aktusokból csak annyi jött le, hogy mind a magyar, mind pedig a szlovák politikai osztály képviselői mennyire el vannak ájulva önmaguktól. És hogy egyéb hétköznapi gondok orvoslására irányuló tüsténkedés helyett orrba-szájba arról prédikálnak, milyen hülye, sőt gyalázatos az általuk legyőzött ellenség. Miközben a nemzetek szívnak...

Mielőtt bárki mindebből világvégi hangulatba zuhanna, tudatosítsa, ami történt, s majd történik még, az nem több és nem kevesebb, mint az úri huncutságnak nevezett politika műszaki piszka. Vagyis belefér…

Legfeljebb ezt most konkrétan jobban megszív/j/ták Szlovákia állampolgárai – noná, hogy a magyar nemzeti identitásúak is, sőt! –, mint a magyarországi magyar állampolgárok. Utóbbiaknak egyelőre úgyis mindegy, hiszen nemrégiben választottak maguknak csillagot…

Szlovákiában viszont épp akkor vette kezdetét az ádáz választási kampány, amikor a magyar politikusok közfelkiáltással nemzetbe egyesítették a világ magyarjait, noná, hogy a szlovákiaiakat is. Pártatlan megfigyelők szerint szimbolikusan, maguk az aktus végrehajtói szerint viszont közjogi értelemben…

Ugye, csak a Magyar Apostoli Királyság visszacsinálásáról álmodó individuumok nem értik, érthető, hogy ebből keleti kérdést kreáltak Szlovákiában. Abban a Szlovákiában, ahol több mint félmillió magyar identitású ember él! Akiket a magyar nemzetegyesítők szlovák pandanjai egyébként is pofozógéppé szoktak silányítani, legalábbis kártyalapként (magyarkártya) használnak…

Kár, hogy Szent Istvánt meg Svätoplukot nem lehet megkérdezni. Egyáltalán nem arról ám, hogy miként oldanák meg ők a szóban forgó konfliktust. Hanem arról, mi a véleményük az őket alakító hóbortos vigécekről…