Ducký hosszú árnyéka

Újabb érvágás a hányatott sorsú Szlovák Gázművek (SPP) és áttételesen az állam számára: a Legfelsőbb Bíróság tegnapi döntése értelmében a cseh Union Banknak kamatostul ki kell fizetni az általa birtokolt 5 Ducký-váltó ellenértékét, amelynek összege 350 millió cseh koronára rúg. Ján Ducký, aki a Mečiar-korszakban volt a gázművek vezérigazgatója, számos szerfelett homályos indíttatású lépése mellett sorozatban írta alá az állítólag nemegyszer biankó, azaz utólag tetszőleges összegre kiállítható váltókat. E váltók – a gázművek minden igyekezete, hadműveletbe illő felvásárlása ellenére – aztán búvópatakként bukkannak a felszínre. Pavol Kinčeš, a cég nyáron lemondatott első embere szerint Szlovákiában legjobb tudomása szerint már nincs több Ducký-váltó, azonban külföldön még akadhat, akár több milliárd koronáról szóló is. A morva Sezoos Group cégen keresztül a cseh Union Bank birtokába került 5 Ducký-váltó léte már régen ismert volt, ennek dacára az SPP struccpolitikát folytatva folyamatosan tagadta a jogosságát és a bíróságokon az időhúzás fegyveréhez nyúlt. A pénzintézet néhány napja jelezte, ha ez így megy tovább, nemzetközi intézmények elé viszi az ügyet. Tegnap azonban fordulat történt: a Legfelsőbb Bíróság a cseh félnek adott igazat. A döntés azonban csak újabb mérföldkő a tengerikígyó hosszúságú pereskedésben, mivel az ezer kibúvót találó és az időhúzást művészi szinten művelő Ernest Valko, a gázművek jogi képviselője máris panasszal élt és az Alkotmánybírósághoz fordul. A jog művelői számára lehet, hogy sok tanulsággal szolgál a két fél minden szintet megjárt pereskedése, azonban e tanulságnak nagy ára van: az államnak, vagyis nekünk kell állni a kifizetés terhét, ráadásul annak kamatos kamataival együtt. S ha ez még nem lenne elég, akkor nem árt tudatosítani: a nemzetközivé dagadó botrányos ügy jócskán leverheti a magánosítás előtt álló gázművek vételárát.