Diszkrimináció és szuverenitás

A kedvezménytörvény miatt keltett mesterséges hangzavarból két kifejezés hallatszik ki erőteljesen: diszkrimináció és szuverenitás. „A szlovák kormány nem tűri el állampolgárainak diszkriminálását etnikai alapon, a kedvezménytörvény által.” Csak az a baj, hogy a szlovák politika nem tudja ezt védeni, ugyanis állampolgárai jelentős részét ő maga diszkriminálja, kizárólag nemzeti hovatartozása alapján. A szlovákiai magyarokra éppúgy érvényesek a szlovák törvények, éppen úgy fizetnek adót, mint a többiek. Ha egy szlovák fiatal szeretne főiskolai tanulmányokat folytatni anyanyelvén, válogathat az intézmények közül. Ha ugyanezt szeretné magyar nemzetiségű honfitársa, foghatja útlevelét, és hagyhatja el az országot. A több mint 400 ezer felvidéki magyar katolikusnak nincs magyar püspöke. Ebből világosan kitűnik, ki kit diszkriminál. A másik jelszó, hogy a státustörvény sérti Szlovákia szuverenitását. A szlovák törvényhozás úgy gondolja, egy önálló állam jogrendjéhez senkinek semmi köze, hasonló, mint a középkori városok pallosjoga. Ám léteznek nemzetközi egyezmények is. Ritka az ilyen nagy nemzeti összeborulás is, amilyet a kedvezménytörvényt elítélő határozat esetében láthattunk a szlovák parlamentben. Utoljára talán 1942-ben történt hasonló, akkor a zsidók likvidálását szavazták meg egyhangúlag a honatyák, gróf Estehrázy János kivételével. A Duray Miklós elleni eljárással a legfelsőbb szintre emelték a félelemkeltést, hogy ne merjünk magyarigazolványért folyamodni. Ezzel azonban csak a gyávákat ijeszthetik meg.

Sárközi János, Szentpéter