Diákok az unióról

A Fórum Kisebbségkutató Intézet új felmérésében magyar és szlovák egyetemistákat kérdeztünk közéleti témákról, így arról is, hogy hozzájárul-e az EU néhány olyan jelenség terjedéséhez, melyeket a szakirodalom, a politikusok, a média és a közbeszéd is gyakran tematizál. Tizenegy ilyen jelenséget soroltunk fel. Nézzük, hogyan vélekednek róluk a diákok.

A helyi gazdaság leépüléséért a multinacionális vállalatok javára a szlovákok 69%-a, a magyarok 45%-a hibáztatja az EU-t. A szlovákok 39%-a, a magyarok 44%-a szerint az EU hozzájárul ahhoz, hogy a fejlett nyugati országok kiszipolyoznak bennünket. Azt pedig, hogy a hazai termelők háttérbe szorulásáért is felelős, a szlovákok 74%-a, a magyarok 55%-a gondolja. A rossz minőségű áru dömpingjéért a szlovákok 67%-a, a magyarok 55%-a hibáztatja az uniót. A létbizonytalanság növekedéséért a szlovákok 38%-a és a magyarok 30%-a. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez pedig a szlovákok 48%-a és a magyarok 42%-a szerint járul hozzá. A migránsok beáramlásáért a szlovákok 79%-a, a magyarok 61%-a szerint felelős az unió. A nemzetközi bűnözés és drogkereskedelem terjedésében a szlovákok 48%-a, a magyarok 26%-a hibáztatja az uniót.

Mindkét diákcsoport 26%-a vélekedik úgy, hogy az EU nagyobb nehézségeket jelent a nemzeti és etnikai kisebbségek számára. A saját nemzeti identitás és a kultúra elvesztéséhez a szlovákok 46%-a és a magyarok 18%-a szerint járul hozzá. A szlovák nyelv használatának háttérbe szorulása a szlovákok 38%-a, a magyar nyelv háttérbe szorulása a magyarok 28%-a szerint írható az unió számlájára.

Összegezzünk! A 11 jelenség közül négy olyan van, amelyről a szlovák diákok többsége úgy gondolja, hogy terjedésükhöz hozzájárul az EU, mégpedig: a migránsok beáramlása (79%), a hazai termelők háttérbe szorulása (74%), a helyi gazdaság leépülése a multik javára (69%) és az, hogy eláraszt minket a rossz minőségű áru (67%). A magyar diákok többsége számára három ilyen terület van: a migránsok beáramlása (61%), a külföldi rossz minőségű áru és a hazai termelők háttérbe szorulása (mindkettő 55%). A többi területről úgy a szlovák, mint a magyar diákok többsége azt gondolja, hogy az EU nem befolyásolja őket, de még jellemzőbb, hogy nem tudnak véleményt mondani.

Ha nem is egyforma mértékben, de mindkét diákcsoport egyetért abban, hogy az unió leginkább a migránsok beáramlásához járul hozzá. Abban, hogy az EU mit befolyásol a legkevésbé, már különböznek a vélemények: a szlovákok szerint legkevésbé a nemzeti és etnikai kisebbségek nehézségeinek növekedését, a magyarok szerint pedig a magyar identitás és kultúra elvesztését. Anyanyelvük, és főleg nemzeti identitásuk és kultúrájuk uniós hatásra való háttérbe szorulását a szlovák diákok erőteljesebben érzékelik, mint a magyarok.