Dekoltázsgate: ízlés és pofon

A rektor úr kéri mellőzni „a túl rövid szoknyát, rövidnadrágot, túlságosan kivágott, vagy pánt nélküli ruhákat”, különben felizgulunk, illetve dehogy, egyszerűen csak polgári ízlésünk nem tűri az ilyesmit, akárcsak „a túlzott parfüm és erős smink” használatát a diákság részéről. „Az utasítás be nem tartása a jogszabályokban és belső szabályzatokban meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után” – tette hozzá a 4. sz. rektori utasítás végén, a miheztartás végett.  Csak remélni lehet, hogy az utasítás kiadása után inkább intézményének nem létező európai presztízsével foglalkozik, mint a diáklányok dekoltázsával. Itt hívnánk fel a figyelmet az olyan precíz, objektív, jogállami szakkifejezésekre, mint a „túlzott” és az „erős”, ennek megítélésére nyilván hamarosan bevezetik a vizsgákon a smink- és illatkommandókat, amelyek rajtaütésszerűen megjelennek, és pontos mérések alapján ítélkeznek majd a Kaposvári Egyetem polgárai felett.  A diákokat szerencsére nem kellett félteni, lett rögtön akkora protesthangulat és viccesnek szánt akció Kaposváron, hogy híre meg sem állt a BBC-ig meg (az AP tudósítása révén) a teljes amerikai sajtóig, jómagam épp a The Kansas City Star c. világlap weboldalán böngészem a kaposvári dekoltázsgate fejleményeit, elképzelem, amint a kansasi olvasó magában a helyére teszi az országot, a morált és a bennszülöttek helyi szokásait; igaza lenne. A Művészeti Kar hallgatóinak nagy része fekete csadorban ment be az egyetemre, a színészhallgatók egy csoportja pedig meztelenre vetkőzve tiltakozott az utasítási hatalommal bíró bornírtság ellen. Lesz megjelenés strandpapucsban és törülközőben. Mindez remek, és nemzetközileg is jó fényt vet hazámra, amelyet eddig igencsak szégyelltem, valahányszor nyugati lap felfigyelt rá. De azért motoszkál bennem még egy-két kérdés az akcióval kapcsolatban.  Például az, hogy hol voltak ugyanezek a viccesen protestáló diákok, amikor a törvényhozás nemrég szabályosan kitiltotta a hajléktalan embereket a közterekről? Amikor a magánnyugdíjak lenyúlásával ellopták sok millió ember jövőjét? Amikor azt látták, hogy az új állampárt rokonai és haverjai jártak jól minden új tenderrel, közbeszerzéssel? Amikor államosították a tanárokat és a gyerekeket, és közölték, hogy délután 4-ig az államé a gyerek, ahol beleverik az értelmét a NER középszerébe? Komolyan érdekel, mire (nem) gondoltak, mit miért (nem) csináltak, amikor minderről (nem) értesültek.  Érdekelne továbbá az, hogy Deutsch Tamás, a Twitter cég EP-képviselője, aki szerint „teljesen elfogadhatatlan egy nyilvános, állami közintézményben a közízlésnek megfelelő öltözködést betiltani”, teljesen elfogadhatónak tartja-e azt az alkotmányos-jogállami pusztítást, azt a gazdasági ámokfutást és gátlástalan magántulajdon-lenyúlást, amit pártja és kormánya lassan negyedik éve művel ebben a hazában?  „Nem lehetne ezt a rektor-barmot, mielőtt a dresszkódnál nagyobb kárt nem tesz, gyorsan leváltani?” – kérdezi egy korlátolt egyetemi vezető hatására, de akkor hol marad az a reakció, hogy „nem lehetne ezt a kormányfő-barmot, mielőtt a rezsicsökkentésnél nagyobb kárt nem tesz, gyorsan leváltani?” Érdekelne ezen felül az is, hogy amikor a gyorsan és adekvátan reagáló Fidesz-ifjúság, a Fidelitas arra kéri a rektort, „haladéktalanul részesítse amnesztiában a sminkcsendőrök által megrótt dekoltázsbűnözőket és miniszoknyás erkölcsgyalázókat”, akkor megfordul-e a fejében, hogy elmúlt közel négy év ebben az országban úgy, hogy nem hallottuk a gyorsan és adekvátan reagáló hangjukat? És bármennyire helyes is kiakadni a rektoron, nem aránytévesztés, és emiatt nem nyílt színi hazugság-e pont ezen felháborodni, nem pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének napi, normális üzemmódján? A kaposvári rektor hamar rá fog jönni arra, hogy nem lehet minden dekoltázs mögé rendőrt állítani. Mi, többiek viszont jó, ha megtanuljuk, hogyan zavarjuk el azokat, akik időnként ránk zúdítják korlátolt ízlésük összes dress code-ját, jogszabályát, alaptörvényét.  A szerző a hvg.hu és a Kapitalizmus blog szerkesztője