Csehország: szuperválasztási év

A jelző ezúttal nagyon is találó, hiszen tavasszal parlamenti választások lesznek, ősszel helyhatósági voksolásra kerül sor, ugyanakkor ismét megújul a parlamenti felsőház, a szenátus egyharmada.

A három megméretés közül az első eredménye önmagán is túlmutat, mert a legkomolyabb hatással lesz a soron következő, de már a jövő év januárjában sorra kerülő, további választásra. Lejár ugyanis Václav Havel második négyéves megbízatási ideje, így a cseheknek új államfőt kell választaniuk. Tekintettel arra, hogy a jelenleg érvényes szabályozás szerint a köztársasági elnököt a parlament választja, alapvető fontosságú, hogy milyen lesz a 200 tagú új képviselőház összetétele. Fel-felbukkan ugyan az az elképzelés is, hogy változzon meg a törvény, s legyen közvetlen elnökválasztás, de a mai erőviszonyok mellett nincs túl sok esély erre a módosításra.

A várhatóan júniusban lebonyolításra kerülő parlamenti választások háromesélyesek. A felmérések szerint a kisebbségben kormányzó Cseh Szociáldemokrata Pártnak, a Václav Klaus vezette ellenzéki Polgári Demokratikus Pártnak és a négyes koalíciónak van esélye s kilátása a győzelemre. A szociáldemokraták támogatottsága a felmérések szerint 20-22 százalékos, és mérsékelten növekszik. Klausékat stabilan a megkérdezettek 23-25 százaléka választaná, a négyes koalíció támogatottsága pedig ettől is általában egy-két százalékkal magasabb. Azonban bármelyik párt vagy koalíció nyeri is a választásokat, nem tud egyedül kormányt alakítani, ehhez partnerre lesz szüksége. Itt is gyakorlatilag minden változat elképzelhető.

A szociáldemokraták és a polgári demokraták kormányfőjelöltjüket is megnevezték: Vladimír Špidla, illetve Václav Klaus pártelnököt. Ez a két párt ismert, s az emberek nagyjából tudják, mit várhatnak tőlük. A négyes koalíció új csapat, de csak látszólag, mert két parlamenti tagja, a Kereszténydemokrata Unió–Csehszlovák Néppárt, illetve a Szabadság Unió politikusai már részt vettek a Klaus-kormányoknak, illetve Josef Tošovský kabinetjének a munkájában. Persze az uniósok akkor még Klaus pártjának mezében rúgták a labdát, csak miután összevesztek a főnökkel, alakították meg saját pártjukat, melynek programja szinte semmiben sem különbözik a polgári demokratákétól. Kormánypárt volt valamikor a Polgári Demokrata Unió is, de mára már jelentéktelen tömörülés, s a Demokratikus Unió támogatottsága sem haladta meg soha a parlamentbe való jutáshoz szükséges öt százalékot. A Demokratikus Unió egyébként január elsejével beolvadt a Szabadság Unióba, így a négyes koalíció valójában már csak három pártot jelent. E három párt között azonban elég sok a viszály, a nézeteltérés, ezért a tömörülés jövője nagy kérdés. Negyedikként mindenképpen bejut a parlamentbe Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, amelynek támogatottsága 15 százalék körüli, tehát néhány százalékkal magasabb, mint 1998-ban. Eddig a kommunistákkal a legfelsőbb szinten senki sem akart együttműködni. Meglehet azonban, hogy a választások után fokozatosan változik a helyzet, s ez újabb erőeltolódásokat hozhat a politikai színpadon, hiszen 15 százalék jelentős erő. Más pártoknak minimális a támogatottságuk, s nincs esélyük a parlamentbe való bejutásra.

A szenátus összételének egyharmada változik, s ez sokkal kisebb hatást fejt ki majd a politikai erőviszonyokra, mint az új parlament. A szenátori mandátum Csehországban hat évre szól, s a stabilitást azzal biztosítják, hogy kétévente megújul a felsőház egyharmada. A szenátusi választásokkal egy időben, várhatóan novemberben helyhatósági voksolást is tartanak. Itt jegyzem meg, hogy helyi szinten a kommunisták már régóta nincsenek elszigetelve, s az együttműködés normálisnak mondható.

Ami az államfőválasztást illeti, egy év van még hátra, de már akadnak lehetséges jelöltek. Néhány a leggyakrabban emlegetett nevek közül: Petr Pithart, Václav Klaus, Otakar Motejl, Zděnek Sverák, Tomáš Halík, Václav Fischer, Miloš Zeman. Mindez azonban még csak találgatás, tapogatózás. A pártoktól kiszivárogtatott hírek szerint azonban abban már többé-kevésbé egységes a politikai színtér, hogy az esetleges jelölt kommunista múltja nem lesz akadály. Olyan elképzelés is van, hogy ha bejönne a közvetlen elnökválasztás, akkor esetleg Havel is indulhatna. Az államfő erről az eshetőségről nem nyilatkozott. Zeman pedig, aki már egy éve bejelentette, hogy nyugdíjba vonul, azt mondta: ha nem tudnának a pártok egyetlen személyben sem megegyezni, akkor ő is vállalná a köztársasági elnöki tisztséget. Szóval az ő nyugdíjba vonulása sem egészen biztos. A cseh „szuperválasztási” évben tehát a meglepetések sincsenek kizárva.A szerző prágai munkatársunk