Csehország: a hazai németek kárpótlásával foglalkozik a prágai kormányzat

A cseh kormány szeretné jóvátenni azokat a sérelmeket, amelyeket az állam ejtett a II. világháború után azokon a csehországi németeken, akiket nem telepítettek ki az országból. A jelenleg külföldön élő szudétanémeteket a kárpótlás nem érintené – tudta meg a Mladá fronta Dnes című prágai napilap. A háború után a Beneš-dekrétumok alapján, amelyek a magyar kisebbséget is hasonlóan érintették, mintegy hárommillió német távozott akarata ellenére az akkori Csehszlovákiából, többnyire a cseh határvidékről, s az országban alig 120 ezer német maradt. A bocsánatkérési gesztust és a kárpótlási javaslatot Petr Mareš miniszterelnök-helyettes készítette elő. „Egyik ilyen sérelem például, hogy a háború utáni csehszlovák hatóságok nem ismerték el az országban maradt németeknek a náci időszakban a német iskolákban szerzett képesítést, vagy hogy jogtalanul csökkentették bérüket. „Ez azt jelenti, hogy ma alacsonyabb nyugdíjat kapnak” – jegyezte meg a németek társulásának titkára, Martin Dziegel. Hozzátette, hogy a németeket a háború után gyakran vitték kényszermunkára is, illetve szétszórták őket az országban. A jövőben nyugdíj-kiegészítést kaphatnának vagy más módot találhatnánk pénzügyi kárpótlásukra. „Különösen azok számára, akiket kényszermunkára fogtak a háború után” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Megjegyezte, hogy a gesztust a kommunisták már most ellenzik. A prágai lapok szerint a cseh politikusok eddig igen tartózkodóan viszonyultak a hazai németek bármiféle kárpótlásának kérdéséhez. Vladimír Špidla kormányfő például nemrégiben kijelentette, hogy vele Mareš még ebben az ügyben nem konzultált. A témát a kormány is csak azután tűzi napirendre, hogy az ő szempontjából sikeres volt az uniós népszavazás. Bizonyos kérdéseket azonban a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Miroslav Grebeníček, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának elnöke, miután nyilvánosságra kerültek az elképzelések, írásban máris interpellációt nyújtott be a kormányhoz, s a javaslat kapcsán a nemzetközi szerződések megsértésével, illetve a cseh nép akaratának a semmibevételével vádolta meg a kormányt. Jan Zahradil, a szintén ellenzéki Polgári Demokratikus Párt alelnöke vasárnap a televízióban ugyancsak azt mondta, hogy a szudétanémetek irányába tett legkisebb gesztus is „helytelen”, mert „azonnal vérszemet kapnak, s egyre többet fognak követelni”. A csehországi németek azonban üdvözlik a kezdeményezést. „Már évek óta ezen igyekszünk. Több petíciót is küldtünk az illetékeseknek, eddig úgy látszik eredménytelenül” – nyilatkozta a Mladá fronta Dnesnek Dziegel.

A legutóbbi, 2001. március 1-jén megejtett népszámláláskor 38 ezer személy vallotta magát német nemzetiségűnek Csehországban.

Ettől 12 ezerrel magasabb azok száma, akik német anyanyelvet jelöltek meg.

A németek száma, akárcsak a többi csehországi kisebbségé, beleértve a magyarokat is, az elmúlt évtizedben csökkent. (kj)