Ciprusi csomó

 

Ciprus egymillió polgárával az EU gazdasági teljesítményének kevesebb mint 0,5 százalékát adja. Gazdasága évente 18 milliárd euró értéket állít elő, ennek 80%-át a bankszektor. Mivel a ciprusi bankok főleg Görögországban fektették be a könnyen jött pénzt, az ott elszenvedett hatalmas veszteségek miatt világos volt, hogy mentésre szorulnak. A mentőcsomag – 17 milliárd euró – az ország nagyságát nézve az eddigi legnagyobb. Bár az EU ezt gazdaságilag simán le tudná nyelni, ám főleg Berlin – közelegnek a szeptemberi választások – politikailag nem akarja állni az egész cechet. A szigetország gazdasági stratégiája bő két évtizede a regionális adóparadicsom kiépítése. Az „off-shorozók” kedvéért azért kiemelném, hogy Ciprus eleget tesz az OECD-kritériumoknak (kettős adózási egyezmény 46 országgal), tehát azért nem kajmán-szigeteki szintű adóparadicsomról beszélünk. A ciprusi parlament kivívta a világ elismerését azzal, hogy elutasította a trojka (EU, európai jegybank és az IMF) első ajánlatát. Bármennyire is lehet Nicosiát okolni a jelenlegi helyzetért, az összes bankbetét megadóztatása hajmeresztő ötlet, pánikhoz vezetne szerte Dél-Európában. Másrészt Berlin szeretne elkerülni egy újabb görög helyzetet. A németek inkább az ír mentőcsomagot próbálják megismételni, az írek komoly önrészt vállalták, és alig egy évvel a mentés után, épp a múlt héten tartottak sikeres államkötvény-kibocsátást. Vagyis a trojka teljes joggal ragaszkodik ahhoz, hogy Ciprus (pontosabban bankszektora) vegye ki a részét a mentésből. Elméletileg lenne is miből: a Moody’s adatai szerint a ciprusi bankokban mintegy 68 milliárd euró van. A közhiedelemmel ellentétben jó része (43 milliárd) ciprusi kezekben (persze, ebbe beletartoznak az orosz cégek „adóoptimalizáció” végett létrehozott ciprusi vállalatai). Emellett a külföldi betétek nagy része szintén orosz. Van azonban a brit hadseregnek és kormánytisztviselőknek is vagy másfél milliárdja, hiszen Cipruson két brit katonai bázis is van. Bár van vesztenivalója, Moszkva nem fogja kihúzni Ciprust a csávából. Putyinnak nincs szüksége Ciprusra: minden híresztelés ellenére Vlagyimir Vlagyimirovics nem megalomániás, ő az orosz szomszédságot, és nem a Szovjetuniót akarja öszszerakni. Moszkva fizet Minszknek és hajlandó lenne Kijevnek, de Ciprus nem illik a Putyin-doktrínába. Másrészt Putyinnak kapóra jön a ciprusi válság, hiszen decemberben új törvények léptek életbe az erőteljes orosz pénzkimenekítés (évi 60 milliárd euróra becsülik) akadályozására. Putyin otthon szeretné látni a gazdag oroszok pénzét. A ciprusi csomót bizonyára átvágják. Ha az EU komolyan gondolja korábban meghirdetett banktervét, akkor Cipruson kezdheti végrehajtani. Ebben az esetben, ahogy azt az Economist brit hetilap javasolja, nem a ciprusi kormányt kell menteni, hanem az egyes bankokat. A bankmentés mikéntjéről kell megállapodni, legkésőbb ma estig. Különben jöhet az államcsőd, ami új fejezetet nyitna az euróválság történetében.